Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

ßaMmiSzemie A hideg napokat enyhébb napok követhetik s akkor a jég is fölmelegszik és kiterjed. Most a repedéseknek be kellene zárulnia, azonban keményen be vannak fagyva. Hatalmas nyomófeszültség támad a jégben a ahol ez a feszültség a legjobban igénybe veszi a jeget, ott felvelemedik, feltorlódik s úgynevezett lurolás támad (1. az ábrákat). Ezek a feltorlódott, veszedelmes jégtorlaszok a Balaton területére rajzolható legnagyobb körök mentén képződnek, amint ezt a mellékelt térkép mutatja. Ezek veszedelmes helyek! A gyalogos is a legnagyobb óvatossággal közeledjék feléje, mert mindig lehetséges, hogy a feltorlaszolt tábladarabok előtt a jénpáncél elvált darabjai feküsznek s ha ezekre vigyázatlanul rálépünk, elbillen alattunk s a víz alá süllyedhetünk! Vitorlás szánnal vagy fakutyával az ilyenen nem lehet keresztülmenni, sőt jobb még közel se menni! A legtöbb tárolás közvetlenül a parton van, a partra torlódik ki a jég s ott okozhat az építményekben nagy bajt, mert a hőmérsékleti tágulás, a dilatáció roppant nagy erő, semmi sem áll ellent neki, hisz 40 centiméter vastag jég a hozzáfagyott partfalra folyóméterenkint mintegy 15 tonna nyomással feszül! Ilyen nyomásra nincsenek a partfalak méretezve! A tárolások miatt a legnehezebb éppen Füredről rendezni kirándulásokat a jégre, mert az aszófői öböl előtt átvág a tárolás úgy, hogy körülbelül Alsóörsnél simul egészen a parthoz, a Kerekedi-öböl előtt húzódik «1, Füred partjaitól egy-két kilométer távolságban kanyarodik át Tihanyhoz s a kolostor táján, illetőleg a főhercegi kastély táján simul Tihany partjaihoz. Nagyon szeszélyesen, sokszor zegzugosán húzódik el, néha kellé is válik s éppen itt a legrendetlenebb, legkevésbbé lehet előre tudni, hogy hol fog képződni. Mert természetesen a jég nem egyforma vastagságú, nem egyforma szilárdságú s a tárolás a leggyengébb helyeken képződik. Ezt különben a mellékelt térkép is mutatja. Alsóörsnél, Kenesénél, Siófoknál és Zamárdinál kinn van a tárolás -a parton, azért itt legkönnyebb nekiindulni, hogy a jégen nagyobb sétát tegyünk. Alsóörs és Siófok közt húzódik át egy nagyszerű tárolás rendesen, de éppen emiatt nehéz például Keneséröl Tihanyba jutni a jégen, mert ezt az óriási tárolást keresztezni kell. Nagyon veszélyes vállalkozás gyakorlott jégjáró vezető és fejsze nélkül. Kere-szttúrolások vannak még Akaii és Szemes közt, azután Révfülöp és Boglár közt, Badacsony és Fonyód közt, és Györök meg Berény közt. Ezek miatt a tavon végigmenni hosszában nagyon nehéz feladat. Legrosszabb hely a Szántódi-szoros, mert itt a víz állandó mozgása miatt a jég mindig gyenge, könnyen felszakadozik, rianások keletkeznek. Ezek a rianások nyilt vízsávok, nem durranással keletkeznek, hanem lassú fejlődéssel, tárolásokból alakulnak s a legtöbb szerencsétlenséget okozzák. Mert a hómentes jég felszíne is nedves, itt-ott kis vízréteg csillog rajta s az ember nem veszi észre, hogy nyilt vízcsatornának ment neki, amelyben még jégtáblák „tutajóznak", ahogy a halászok mondják. Egy ilyen tutajozó jégtáblára lépve, az kibillen a lábunk alatt s víz alá kerülünk. Aki gyalogsétát akar tenni a jégen, az okvetetlenül vegyen jégpatkót, mert különben a sikos jégen igen hamar elfárad, sőt könnyen el is