Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. augusztus-október / 2. évf. 13-14. szám

ßafahmiSzemie 391 indul a diszeli Hajagos-hegyen a bányászat s amint a bánya az első rakomány bazaltot szállítani tudja, a badacsonyi bányászatot nyomban megszüntetik. A diszeli bánya munkába helyezése megindult, szaporán folyik. A Hajagos bazalt-takarója nagyobb, mint a Badacsonyé. A különbség annyi, hogy a Hajagoson megvan az egész bazalt-takaró, tehát az a legfiatalabb lávaömlés is, amelynek csak másodrendű kőanyaga van. és amely a Badacsonyról lepusztult. Ezt tehát le kell fejteni, hogy az igazi, elsőrendű bazalthoz jussunk, de ez a másodrendű kő is olyan értékes, hogy a lefejtés költségeit búsásan fedezi. így tehát a bánya igen rentábilis vállalkozás lesz. Ugyancsak Bizottságunk munkásságának eredménye, hogy felhívtuk a Természetvédelmi Tanács figyelmét a keszthelyi öböl feliszapolódására s tudományos érvekkel kimutattuk, hogy a Zala-folyó hordalékából származik az iszap, mert a folyót a Kis-Balatonban gátak közé fogták. Reméljük, hogy a Természetvédelmi Tanács kívánsága teljesülni fog s a kisbalatoni Zala-gátakat le fogják bontani. Megemlítem még, hogy a Balaton idegenforgalmának emelésére Bizottságunk az Országos Sport Központhoz és a Magyar Turista Egyesülethez, meg a Magyar Kárpátegyesülethez fordult a Balatonvidék turista úthálózatának berendezése végett, örvendetesen jelenthetem, hogy ez a munka is folyamatban van! Dr. Pais László úr igen derék munkát végzett azzal, hogy a Zalavölgy helyneveit analizálta. Felkértem őt, hogy vállalja el az egész Balatonvidék helyneveinek tanulmányozását. Sok más irányban is folynak tanulmányok és fejlesztjük a Balatonvidéket. Csak azt említem meg, hogy 42 templom-rom és 10 vár-rom van a tó körül s ezeket az O. Tv. Tanács most veszi védelembe a törvény rendelkezésének megfelelően. De minden egyes romot részletesen tanulmányoznunk is kell, s a B. I. B. vállalkozott rá, hogy minden évben egy-két romot rendbe hozat s a további pusztulás ellen biztosítani fog. Többen gyűjtik és tanulmányozzák a balatoni községek és fürdötelepek településtörténeti adatait, s szorgalmasan folyik a híres Sziklay Jánosféle balatoni bibliográfiának újabb kiadása, amelyet főtitkárunk rendez majd sajtó alá. Dr. Lóczy Lajos és Réthly Antal tudósaink intézetében komoly balatoni kutató munka folyik. Dr. Csányi Károly és dr. Bogyay Tamás tagtársunk a balatoni műemlékek buzgó kutatója. Kisebb tanulmányok egész sorát adtuk közre hivatalos lapunkban, a Balatoni Szemlében. Legnehezebb feladat a balneológiai kutatások megindítása, mert ez széleskörű, nagyarányú statisztikai és kísérleti munkálatokat igényel, de ebben a tekintetben is elébe akarunk vágni a külföldnek. Dr. Bélák Sándor egyetemi tanár, bizottságunk tagja, komoly felkészültségű tudós barátaival már meg is kezdette tevékenységét. Nem vagyunk a Balkánon, ezeréves multunk ideje alatt számtalanszor tanújelét adtuk annak, hogy a müveit nyugattal legalább is egy színvonalon állunk. Bizonyítsuk be ezt a Balaton tudományos tanulmányozásával is! Dr. Cholnoky Jenő