Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. június / 2. évf. 11. szám

Gaál Gusztáv Bécsben lakott ugyan, de járt a Dunántúl több vidékén s utazgatásainak eredményeként Pesten kiállította 1840-ben, egyebek közt, Szigliget, azután a két Esterházy-kastély képét, 1841-ben egy somogymegyei tájat; Bresztyanszky Béla bencés pap, műkedvelő festő, 1838-tól tihanyi apát volt s mint Gaál, ő is vízfestményeket festett ezen a vidéken. Két ilyent 1844-ben ki is állított Pesten „Eszményi tájkép" címmel. Ugyanebben az évben ugyanott, ugyanilyen címmel, kiállított Gaál is. Míg ez a két festő a természet szépségeitől ékes vidék ölében eszményesítő kísérletekkel foglalkozott, ugyanabban az évben szülelett a Balaton igazi festője, a Dunántúl legnagyobb művészeinek egyike, aki a környék szépségeit a maguk valóságában tudta megragadni s újjáteremteni: Mészöly Géza. Nem a Balatonról, de a Balatonvidék számára festettek nagyobb képeket: Nóvák János, aki a tihanyi templom föoltárképét csinálta (Szent Ányos angyalok közepette); ez az 1822-ben készült oltárkép nem valami jó. Pesky József Nepomuki Szent Jánost és Mária menybemenetelét festette meg 1839-ben Veszprém székesegyházába, Balatonkenese kat. templomában pedig az oltárkép Szoldatics műve. Bennünket azonban most elsősorban magáról a Balatonról és vidékéről készült képek érdekelnek. A mult század ötvenes éveitől kezdve már messzebbről is jöttek külföldi piktorok, különösen a regényes várromok és a Bakony miatt. Ludwig Gurlitt és Eugen Krüger Altonából jöttek ide. Gurlitt néhány évig maradt nálunk Pesten, olasz képein kívül 1854-ben nagyvázsonyi és bakonyi motívumokat (,Puszta-Palota") állított ki. Georg van Haanen hollandi festő Bécsben állított ki 1852-ben „Részlet a bakonyi erdőből" című képet, négy évvel később pedig ugyanott szintén bakonyi erdőrészietet. Erről nagy rézkarca is napvilágot látott. August Schaffer bécsi festő különösen sok balatoni és bakonyi „érdekességet" talált és 1857—1866 között sokszor állított ki Bécsben katonai témájú képet. Nem találtuk Lyka és mások följegyzései közt A. Valette nevét, pedig ő a többi közt igen finom képet készített acélmetszet számára Tibanyról s ez megjelent korának egyik legszebb kiadású háromkötetes müvében („Panorama der österreichischen Monarchie oder malerischromantisches Denkbuch Pesth und Leipzig. 1840"). Említést érdemel I.(bay Lajos is, mert a balatonfüredi Kisfaludy-színházról és az Esterházy-fogadóról készített, a többi közt jellemző képet. Nem találtuk balatoni vonatkozásban ott L. Rohbock nevét, pedig sok metszete közt „A balatonfüredi kápolna", a Nayád című fürdőalbum 1863. évfolyamában és Hunfalvy: Magyarország és Erdély című művében, 1860-ban pedig Füred, a füredi kápolna, Tihanyi apátság, Keszthely, a Badacsony, Sümeg, Szigliget acélmetszetű képe jelent meg. Nem láttuk Poirson nevét, aki Victor Tissot „La Hongrie" című albumát illusztrálta, sem F.