Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. május / 2. évf. 10. szám

Balatonfüred kétszázéves. A Szent Benedek Rend szinte ős­régi fürdője kétszázéves évfordulót ért meg. Már régebben is volt Bala­tonfüreden ventiégiő és különféle ki­s el,v> szállóhely, de a szabályos für­dőzést attól kezdve számítják, ami­kor Lécs Ágoston apát úr 1743-ban letette a füredi gyógyforrások „csi­nosbulásának" alapjait, a főszénsavas­forrást foglalattal látta el és melléje szállásra alkalmas házat. vendéglőt építtetett. Hosszú volt az út a mai három szép nagy szállóig, a modern szív­baj-szanatóriumig és a két nagy te­raszéi vendéglőig. Mennyit kiizködtek a magyar közönnyel, a mindig kül­földre tarló vagyonos réteg előítéle­teivel, a legfelsőbb hatósággal is — kivált amikor II. József császár elvé­tette a papi rendek javait. Országos nevű személyek mégis sokan jártak itt. főleg száz év óta. Kossuth innen keltezve írta egyik cikkét 1842-ben s szóvátette a magyar arisztokrácia elzárkózó életét, ami a társadalmi egység rovására ment. Deák Ferenc 30 éven át járt ide. Járt itt többször Széchenyi és Wesselényi Miklós, aki ill vívott súlyos párbajt egy osztrák lovastiszttel, mert nemzetünket meg­sértette. 1836-ban itt úszta át ugyan­csak Wesselényi a Balatont. A nem­zeti föllendülés idején Jókai és Bla­háné, ,,a nemzet csalogánya" üdültek itt évről-évre. Kovács Tamás főapát 1835-l»eu új fürdőház építését rendelte el. Bresz­tyenszkv Béla több új épületet emel­tetett és neki köszönhető a mostani szép Deák-sétány, amely Deák Fe­renc tiszteletére létesült 1861-ben. Simon Zsigmond tihanyi apát 1877 november 10-én ültette el ünnepélye­sen az első fenyőfát az úgynevezett angolkert mögött elterülő, akkor új parkban. Milyen kedves, szép erdővé lett azóta az egész terület! Megépült a födött sétány, 1879-ben pedig a nagy gyógyterem, amelyben a híres Anna-bálokat tartották. A bencések támogatásával létesült Magyarország első kőszínháza Füre­den 1831-ben. A bencések engedték át a területet a Yacht Club és a ha jó építő üzem számára, amely Királyi Magyar Yacht Club néven működik mindmáig. Hosszú história volna sok érde­kes epizóddal, — mindannak leírása, amit Fehér Ipoly és Vaszary Kolos főapát, később hercegprímás, — aki remek nyaralót is építtetett lettek Balatonfüred érdekében. De a régiek közül legnagyobb érdemet szerzel I Hajdú Tibor főapát, mert Füred lel jes modernizálását határozta el és súlyos viszonyok között, ritka aka­raterővel, végre is hajtotta tervét. Gá­cser József főkormányzó, miután megint házikezelésbe vették a fürdő­telepet, újabb terveket valósított meg. Mindenütt újjáépítés történt, elkészült a teljesen modern strandfürdő terve és a vízvezeték után új mólót is ka­pott Füred, jelentékeny terülelü föld­töltéssel. A bencések részéről most Szekeres Bónis vezeti mint fürdőkormányzó az ügyeket. Füred megmaradt a ma­gyar úricsaládok hagyományos für­dőjének. Légköréhez úgyszólván sem­mi más üdülőhelyé nem hasonlít, amint azt a nagyanyák és dédmamák előadásaiból a maiakkal összehason­lítva tudhatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom