Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. május / 2. évf. 10. szám
510 .ßaföfoniSzcmfe Balatonfüred története. A Balaton északi partján már a bronzkortól kezdve megtaláljuk az emberi kultúra nyomait, a római uralom idején pedig pezsgő élet volt a ..balatoni riviérán". A balatonfüredi járásnak alig van községe, amelyben ne akadtak volna római leletekre. Magán Balatonfüreden római fürdőépület, agyagégető kemence, sírkövek, üvegkorsó, stb. őrzik a kor emlékét. A fürdőtelephez közelebb fekvő Balatonarácson pedig még több római emlékre akadtak. Mindez azonban csak lehetségessé teszi annak a mondának alapját, hogy a Pannoniával sokat törődő Galerius császár felesége Valeria és ennek anyja Prisca már ismerték volna a füredi forrásokat és Prisca ennek köszönhette volna gyógyulását. Nyomós történeti adatok ezt nem bizonyítják. A középkor folyamán sem találkozunk a füredi források emlékével, pedig Füred neve eléggé ismert. Először a Tihanyi Apátság birtokainak 1211-ből való összeírásában szerepel Füred néven, majd különböző helyesírással 1418-ig még 15 oklevélben találjuk. A török hódoltság idején Tihany végvár lesz, az apátság igazában gazdátlan, birtokai részben idegen kézre kerülnek. Csak 1700 után, amikor Pannonhalma a tihanyi apátságot visszaszerzi, kerül sorra a birtokok rendezése s bukkanunk rá a savanyúvíz első okleveles nyomaira. Pedig már az előző században is ismerték. Kohl német földrajzíró említi Füred leírásakor, hogy vízéből már a XVII. sz. utazói ittak. 1) Martin Zeiler Itinerarium Germaniae c. munkájában (1632) már említi, Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn müvében (Uem. 1646) már rész letesen ismerteti is. Lower Máté 1694-ben ír róla. Szeszes, tiszta savanyú felfrissítő, elevenítő . . . ezért a baromőröktől és parti lakosoktól szívesen felkerestetik. 2) Pár évtized múlva azonban már nagyobb látogatottság nyomaira akadunk. Dr. Lukács Károly 1942-ben tette közzé Bél Mátyásnak Nolitia Comitatuum Vesprimiensis, Simighiensis et Szaladiensis c. kéziratát, 3) amely szerinte 1730 és 1742 között készült. Ebben Bél Mátyás két helyen is ír a füredi savanyúvízről. Füred — mondja — a zalai fürdők közötl nagyhírű és látogatott. Két savanyúvizes kútja van, az egyiket ivásra, másikat fürdésre használják. Ez utóbbihoz egy kis épület van illesztve, amelyben a fürdővizet melegítik. A víz híre különösen május hónapban köz élről-távolról sok népet gyújt össze, s mivel egy és más épületen D Hundert Tage auf Reisen in den österreichischen Staaten. Dresden 1842. 2) Orzovenszky: Balatonfüred és gyógyhatása. Pesten 1863. 37. 1. ») Magyar Biol. Kut. Münk. XIV. 147—191. 1.
