Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. március / 2. évf. 9. szám

ßa(äkniSzemfe 299 pilléres falán kívül, az ívesen húzódó sikátor (Zwinger). A vár helyiségei a falakon belül körben helyezkedtek el. Építését 1255-ben (tehát a tatárjárás után) kezdték meg. 1300-ban Rátóti Gyulafi Demeter a tulajdonos. Csobánc urai később Gersei Pető, Rátóti Gyulafi László özvegye és fia János, akik Kinizsi Pál somlói várnagyát, Leányfalusi Ágostont hívják meg a vár védelmére. Csobánc 1669-ig a Gyulafi örökösök kezén maradt; ekkor szerezte meg Eszterhézy Pál. 1707-ben a maroknyi kuruc várőrség vitézül védelmezte a várat az ostromló császári labancsereg ellen. A közel hatezer lakosú, csinos, zalamegyei nagyközség, Sümeg felett, kúpos hegyen emelkedik a Dunántúl legnagyobb várromja. A hosszúkás, mintegy 80 méteres vár alaprajza híven alkalmazkodik a várhegy alakjához (Békéli, 289. oldal). A hegy déli, legmagasabb (270 m) részén épült a fellegvár, ehhez azulán a nagy várudvar körül elhelyezkedő nagyobb várrész csatlakozott III különösen a keleti oldalon sorakoztak a lakóhelyiségek. Délnyugaton, a félkörös torony által védett kaputól befelé haladva, a baloldali magas várfalon gótgyámköveket láthatunk. Az északi részhez csatlakozó négyszögű torony 1554-ben épült. Az egyes helyiségekben helyenkint még a dongaboltozatok is megvannak. A sümegi vár mindig a veszprémi püspökök tulajdona volt. Ez magyarázza nagy terjedelmét. A Csák-nemzetség egyik tagja, Péter, megtámadta Veszprémet. A püspök és káptalan ekkor elhatározta, hogy a birtokukban levő sümegi hegyen, biztosabb menedéket nyújtó, erős várat emelnek. Oklevélben a várat 1318-ban említik először. Dornyay szerint 1292-beu különös jelentőségű lett a vár akkor, amikor a török ide is eljutott. 1543-ban a várba vitték a veszprémi székesegyház kincseit. Kilenc évvel később Veszprém török kézre került, de a sümegi vár jól állta az ostromot. 1554-ben Kövess András püspök nagy költséggel szinte újjáépítette a várat. II. Rákóczi Ferenc idejében, 1706-ban, Sümeg a kurucok kezébe került és a császáriak jóidéig nem tudták elfoglalni. A felkelés leveretése után a haditanács a várat leromboltatta, nehogy újra a szabadság ügyét szolgálja. 1774-ben, miután a vár ekkor lakhatatlan volt, Biró Márton püspök a várhegy tövében a barok-stílusú szép kastélyt építette CsK. ípe — — ^áfaktái ivókúra a MIRA glaubersós gyógyvízzel — orvosi tanács és ellenőrzés melleit 1