Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. március / 2. évf. 9. szám

ßaiähmiS^emlß eGy RGGI BflLRTOni RIRÓriDULÖS Hárman valónk együtt. .. így kezdhetném visszaemlékezéseimet, ötven évvel ezelőtt ugyanis, amikor még cserkészet nem volt és a diákturistásko dást sem rendszeresítették, három, vállalkozó kedvű, győri diák elhatá rozta, hogy körüljárja a Balatont. Az egyik Berinkey Győző volt, később a körmöcbányai pénzverő vegyészmérnöke. Ő azonban már elköltözött az élők sorából; a másik Szabó Gusztáv, ma a Műegyetem tanára és országgyűlési képviselő, a har madik pedig jó magam. Én voltam a kis társaság rajzoló krónikása. Kis kézitáskáink jó hazaival voltak megtöltve, egyébként pedig, nyál lévén, alig volt szükség másra; kivéve az utazásra szánt szerény összeget, amivel szüleink elláttak bennünket. Vasúton jutottunk el Sümegre, onnan azután, már az apostolok lován, estére, úgy vacsoratájban érkeztünk Kővágóörsre. Itt a nagyvendéglőben szálltunk meg, ahol a község iparosai és mások iddogáltak, Ak egyik mester megkérdezte tőlünk, hogy nincs-e köztünk szabó? (volt ugyan köztünk Szabó, de ő nem gyakorolta ezt a mesterséget.) Egy kis v&zlar örökíti meg a község két templomát. Másnap megnéztük a község nevezetességét, a tehéncsorda gyanánt szanaszét heverő kőtömböket. Alig vártuk már, hogy közelebb jussunk a Balatonhoz és végre Bévfülöp felé haladva, az alacsony dombháton, előt tünk feküdt a hatalmas tó csillogó tükre. Némán szemléltük ezt a csodás látványt és utána szapora léptekkel igyekeztünk a tó partja felé. Révfülöpnél érkeztünk oda, ahol kis famóló állott a hajóközlekedés céljára. Tovább haladva a parton Szepezdnél fürödtünk meg először a Balatonban, amit később naponkint többször is megismételtünk. Kis vízfestményem tanús kodik arról, hogy ekkor még csak öt kis fürdőkabin szolgálta a fürdőzés kényelmét Szepezden. Hogy a magunkkal hozott élelemmel takarékoskodjunk, a vendéglő ben próbáltunk ebédelni, de az özvegy vendéglősné ridegen kijelentette. hogy nem adhat semmit. Amikor arra céloztunk, hogy az udvaron csirkéket láttunk, azt meg se hallgatta, végül tojásrántottával elégített ki ben nünket. Késő délután, de még világossal érkeztünk Balatonudvariba. Itt is a vendéglőben kerestünk szállást, a vendéglős úgy félvállról, felajánlotta,