Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. március / 2. évf. 9. szám

274 féloldalasak a szélnek kitett helyeken. Ezeket nevezik az Alpokban Wettertanne néven, ott is az egyirányú, uralkodó, erős szél tépi meg őket. A szőlők közt álló gyümölcsfák termését gyakran teszi tönkre a szél. idö előtt leveri, vagy úgy összeveri, hogy mind ütődött lesz. Ezért leginkább csak törpe gyümölcsfákat szeretnek ültetni ma már. Csak a szilva állja vitézül, bár ennek a fája is délre hajlik, de gyümölcsének nem igen szokott ártani a szél. Rendkívül szépen és érdekesen lehet látni a szél romboló hatását Tihany félszigetén. Tudjuk, hogy a félsziget azért maradt meg az általános lepusztulásból, mert több sárvulkán tört ki a felszínén akkor, amikor még nem voltak egészen letakarítva a pannóniai rétegek a Balaton területén. A sárvulkánok forró vízzel kevert kőzettörmeléket ontottak ki a felszínre, néha kis robbanásokkal hatalmas nagy kőbombákat hajigáltak szerteszét. A nagytömegű, sűrű iszap a felszínen megkeményedett s bazalttufa lett belőle. Igen változatos keménységű, rendetlen rétegzésű kőzet ez, de elég kemény, hogy a szél rombolása ellen megvédelmezze az alatta levő pannóniai homokrétegeket. Tihany minden hegyét bazalttufa takarja és sehol sincs bazalttufa az alacsony felszíneken. A tufa védő szerepét kiegészítették még a gejzirkupok igen kemény hidrokvarcitos mészkősziklái. Ahol ilyen védő takaró nem védelmezte a felszínt, ott a szél mélyedéseket kotort ki. A legjellemzőbb a tihanyi Belső-tó medencéje. Ezt a mélyedést a legelső geológusok kráternek gondolták. Képtelenség, mert hisz a fenekén is, meg a partjain is zavartalan nyugalomban, pannóniai tengeri rétegek vannak. Gondoltuk aztán, hogy talán besüllyedés. De nem az. A tó feneke 16 m. magasan van a Balaton felett s a tó fenekén ugyanazok a pannóniai rétegek vannak, amelyeket az Akasztó-domb tó felé néző oldalán, a Fehér-partok nevű, szakadékos lejtőn is megtalálunk, 16 m. magasan a tó fölött. Tehát nem süllyedés. Rendes folyóvízzel ilyen gödör nem keletkezhet. A gleccserek csinálnak hasonló mélyedéseket, de itt erről szó sem lehet. Nincs más lehetőség, csak a szél munkája. Ugyancsak a szél mélyítette ki a Külső-tó mélyedését is, meg a Rátai-csáva mélyedését is a Gurbicsa-tető alatt (a levendulás kerttől délre). De hisz ha a félszigetet részletesen bejárjuk, sok más tünemény is meggyőz bennünket arról, hogy a szél ma is erősen dolgozik, de munkájának ellenszegül a növényzet. A mammut idejében és azt megelőzőleg sokkal gyérebb növényzet borította a félszigetet, mint ma, akkor tudott a szél igazán kedvére pusztítani. Lóczy Lajos mesterem ezt az állításomat nem akarta mindjárt igazságnak elfogadni. Az egyik télen, amikor a jeget tanulmányoztam, igen erős északi viharban keltem át a szántódi szoroson, hogy a tihanyi kolostorba meneküljek. Kísérőmmel, Vas János halásszal alig bírtunk a vibaríöhmiSxemé