Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. január / 2. évf. 8. szám

Balatonmenti fcc^ségek címeres pecsétjei Az „Üj Nemzedék" c. napilap egyik tavaszi számában a következő kis hírt olvastam: „A hazafias érzés elmélyülése céljából a Szajna megye prefektusa elrendelte, hogy a nagyobb helységek ezentúl címert használjanak. Azok a községek, amelyeknek egyáltalán nincs címerük, záros határidőn belül kötelesek maguknak címert választani. Mint a párisi lapokban olvassuk, a címer használatára kötelezett 80 helység közül 52-nek van saját címere, melyek még történeti hagyományok alapján a múltban keletkeztek. Minthogy a községek a demokratikus korszakban elhanya­golták a címerkérdést, most szinte mindegyiknek tisztviselőt kellett íüildenie a Nemzeti Könyvtárba, hogy állapítsa meg hitelesen, milyen is az a régi címer." íme, a demokratikus, liberális, nemzetközi szellemű Franciaország most, az összeomlás után felismerte, hogy a nemzet régi hagyományaihoz kell menekülnie, ha ismét talpra akar állani. A hazafias érzést akarja elmélyíteni polgáraiban és ezért ismét előveszi a mult elfelejtett emlékeit. 1) Az új Európában erős, nemzeti szellemtől áthatott Magyarországra van szükség, amely sajátosan egyéni, minden más nemzettől elütő, jelleg­zetes nemzeti vonásokkal kell, hogy szerepeljen az új Európa színpadán. Nekünk is a hagyományainkhoz kell menekülni, felújítani azokat és al­kalmazásukkal életünket a nemzetközitől eltérővé kell tenni. A mai magyar községek életében alig találunk valami jellegzetes­séget. A mult idők emlékeit, hagyományait vastagon fedi a közöny pora. Elég itt csak a községi pecsétekre hivatkozni. Aki a levéltárakban búvár­kodni szokott, tudja, hogy majdnem minden községnek volt az elmúlt századokban pecsétje, hol egyszerű, hol díszesebb, hol csak felírással, hol érdekes címerrel ellátva. Megszabott előírás a községek pecsétjére nem volt, az egykorú rajzoló ill. véső azt ábrázolta rendszerint, ami a falu gazdasági életére mutatott; a legtöbb jobbágyfaluban ekevasat, csorosz­lyát, búzakalászt, a szőlőművelő falvakban már komolyabb, heraldikailag szépen kiképzett címerrajzzal találkozunk, valamint ott, ahol a földesúr megengedte családi címerének a község pecsétjén leendő alkalmazását. A községi pecsétek kialakulásával, történetével, rajzával, betüformái­val, a belőlük levonható helytörténeti és néprajzi következtetésekkel még komolyan senki sem foglalkozott. A címertan — eme fontos történelmi segédtudomány — mostohagyermeke a községi pecsétek sorsa. Nemesi címereinkről több alapos összefoglaló munka jelent meg, 2) de a 1 Újabban Németországban is a heraldika kultuszának emelése céljából minden község részére előírták a régi címer kikutatását és annak, vagy hiányá­ban újonnan megtervezett címernek használatba vételét. Lásd: Dr. Széli S.: Városaink neve, címere, lobogója. 21. o. 2) Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel. — Kempelen B.: Nemes családok I—XI. kötet stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom