Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. december / 1. évf. 6-7. szám
ßaiäbmi Szemle 225 Tihany fejlesztése és rendezése Minden emberi település a jelentkező szükségletek hatása alatt, a helyi adottságoknak megfelelően létesül és fejődik. Sajnos, azonban a közrehaló erők és egyéb tényezők, a legritkább esetben — mondhatni sohasem — jelentkeznek oly szerencsésen, hogy az ilyen módon kialakult állapot, kielégítőnek, kedvezőnek legyen mondható. Ennélfogva minden esetben olyan tervszerű átrendezés válik szükségessé, amely nemcsak a jelen, hanem a jövő kívánalmaival és a távolabbi környezettel való kapcsolattal is számol. Miután az utólagosan elkésett átrendezések nemcsak sok munkál és költséget emésztenek fel, hanem kevésbbé kielégítő szükség-megoldásokat eredményeznek, ezek az okok a legtöbb kultúrállam vezetőségét arra késztették, hogy nemcsak egyes területrészek — mint falvak, városok —, hanem egész országrészek fejlődését az összes szellemi és anyagi javainak, berendezéseinek okszerű kihasználását, a mai kor kívánalmainak és megnövekedett igényeinek a legmegfelelőbben, országrendezés útján irányítsák. Gazdaságilag és földrajzilag összefüggő helyes fejlődése tehát nem várható külső irányítás nélkül. Éppen ezért hiába várnánk azt, hogy a Balatonpart-övezet, de legfőképen Tihany egységes irányítás nélkül, a külső körülmények, gazdasági és egyéni érdekek ezer hatása mellett abban az irányban fejlődjék, amelyben betöltheti azokat a kívánalmakat, amelyeket nagy természeti kincsünkkel egyetlen világfürdő-számba jöhető vidékünkkel, a Balatonnal szemben támasztunk. Ebben az irányban hatalmas lépést jelentett a balatoni övezetre kiterjedő egységes építési és parcellázási szabályrendelet, amelynek részletekbe is beható rendelkezései a jövő hibáit kiküszöbölik, de nem terelik a fejlődést pozitív irányba. Ezt a célt szolgálná egy a teljes balatoni övezetre készítendő területfelhasználó és rendező terv. Ennek a tervnek hiánya azonban nemcsak a Balatonvidék fejlődésében, hanem különösen az egyes fürdőtelepek fejlesztésében fokozottabban jelentkezik. Ezért Tihanyban is a mai adottságok szemrevétele mellett a szabályozó terv elkészítése a legsürgősebb feladatnak látszik. Érdeklődésre tarthat számot ezután, hogy ilyen nagy előnyöket nyújtó szabályozó terv elkészítéséhez milyen munkálatok szükségesek. Nagy általánosságban egy szabályozó és rendező terv elkészítéséhez három munkamenetben foghatunk hozzá: I. A szervezés és közigazgatás kérdéseinek megoldása: II. Anyaggyűjtő és előkészítő munkák: III. A tulajdonképeni rendező terv elkészítése. Nézzük most Tihany fejlesztését, szabályozó tervével kapcsolatos kérdéseket közelebbről.