Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. december / 1. évf. 6-7. szám

BaAÉmiSzmfe mennyisége és minősége szempontjából. Külföldön már régen történtek ilyen vizsgálatok, de nálunk még szinte semmi. Ezekből tudjuk, hogy a város klímája fizikailag monoton, mert benne letompulnak a napszakok és évszakok természetes periódusai, gyengülnek az időjárás kilengései, mert a házak nappali felmelegedése és szélvédése az éjszakai lehűlést kisebbítik, a ventiláció a szélakadályok miatt egyrészt kisebb, másrészt bizonyos utcákon eltorzul (szél helyett léghuzat). A város napsütése gyengébb, mert a vertikális levegőelmozdulás a város fölé emeli a kormot és a port, a mi a napsütést módosítja és könnyen vezet ködképződéshez. A kóros civilizációs állapotok tanulmányozása nem könnyű feladat, mert ezek sokszor nem is igazi betegségek abban az értelemben, amit mi általában betegségnek nevezünk. Inkább senyvedések, amelyek talán csak ritkábban vezetnek igazi, kézzelfogható megbetegedéshez, legtöbb esetben megmaradnak a kelletlenség fokán. Ezért neveztem ezeket szubmorbid (és nem premorbid!) állapotoknak. De azért ezek éppen tömeges megjelenésüknél fogva hovatovább fontos népbetegség számba mennek egyrészt azért, mert az egyénre magára kellemetlenek, fárasztók, de másrészt azért is, mert a munkateljesítményt nagy mértékben csökkentik és a munkakieséssel a társadalomra nagy terheket rónak. Hiába próbálja a városi ember a város makro- és mikroklímájának fizikai monotóniáját, ingerszegénységét a pszihikai ingerek halmozásával ellensúlyozni; ez inkább az excesszusok hajhászásához vezet, de nem elégít ki, nem nyugtat meg és nem boldogít. Ugv hiszem nem tévedek, ha a városiak lelkiségét, a mi társadalmi szempontból egyáltalában nem közömbös, szintén a városi természetellenes fizikai környezet rovására írom. 2. A szabad természet, a klímaváltozás és a fürdő hatásának tanulmányozása. Ezt a kérdést sok kisebb részletre kell felbontani. Meg kell ismerni elsősorban a szabad természet, esetünkben a Balaton klimatényezőit tisztán fizikai szempontból. Már ezt a célt szolgálták azok a napsugárzás- és levegőelektromosságmérések is, amelyeket a Balaton partján, Tihanyban és Balatonszabadin vagy 15 évvel ezelőtt kezdettem meg munkatársaimmal együtt olyan eszközfelszereléssel, amelyeknek mérés-eredményei nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tesznek. Ezek a mérések azonban mégis csak általános tájékozódást tesznek lehetővé, mert akkor még az országban máshol hasonló mérések nem folytak és így nem volt lehetséges a balatoni napsugárzást az ország más pontjainak napsütésével egybevetni; mégkevésbbé volt lehetséges a Balaton egyes pontjainak egymással való összehasonlítása, a mi t. i. a Balaton légkörének tanulmányozására volna alkalmas. A Meteorológiai Intézet a napsugárzásmérést azóta már lényegesen kiépítette ugyan, de azért még vannak megoldandó feladatai. A sugárzások mérését ki kellene terjeszteni, egyéb, nem direkt a Napból származó sugárzásokra is. Ilyenek volnának a talajkisugárzások, a visszaverődések (albedo), amelyekre mikroklimatológiai szempontból (strand, vízfelület stb.) volna szükség. A mit eddig ezen a téren végezni tudtunk, azt inkább csak számítások, semmint közvetlen megfigyelések alapján tettük. Ha az egyes meteorológiai elemek megfigyelése folyamatban is van, hiányzanak még olyan bioklimatológiai műszerek, amelyek több meteoro-