Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. április / 1. évf. 1. szám
tizedek, az országos fejlődés európai méreteket öltött, vasúti hálózatunk, ugyancsak Széchenyi elgondolásai szerint, hatalmasan kiépült, — de azért a Balaton északi oldalán — hihetetlen ma elgondolni is — csak 1908-ban építették meg a vasúti vonalat!.... A balatoni közlekedést megteremtő Széchenyi zsenijét ez a párhuzam állítja az egek magassá9ab a' Dr. TÜSKE JENŐ A Balatonkörnyék építészete Ha a Balatonnak és környékének szépségeit és nevezetességeit említik, a természet szépségeinek és néhány várromnak felsorolása mellett rendszerint megfeledkeznek a valóban festőien szép hegyek oldalán ós lábánál meghúzódó kicsiny falvakról, a Balatonvidék egyszerű parasztházainak szépségeiről. A közérdeklődés mindeddig mostohán bánt a magyar ember házával és a falusi házakat alig méltatta figyelemre. Pedig a falusi ház több megbecsülést érdemel, mert több mint a városi ember háza. Idegen hatásoktól alig érintve, visszatükrözi fajunk építő felfogását és hűséges megőrzője népi építő kultúránknak. Hogy világosan előttünk álljon, miért ilyen értékes a falu építészete, vessünk néhány pillantást a balatonkörnyéki ház keletkezésére és azokra az erőkre, amelyek kialakulására hatással voltak és vannak. A házat az ember az éghajlat viszontagságai ellen a környéken előtalálható anyagokból építette állatai, gazdasági eszközei a maga és családja védelmére. Tehát az éghajlat, az anyag és a gazdálkodás rendje alakítják ki a házat, mindenkor magán hordozva alkotójának, az embernek formáló készségét. Ezt a három alkotó tényezőt egy fogalomba, a táj fogalmába foglalhatjuk össze. Ezért a falusi ember háza nem kizárólagosan az ember, hanem a táj és az ember közös alkotása. A változó tájaknak megfelelően, ezért olyan különbözőek a falusi házak és ezért azonosak egyes tájakon belül. De az idők folyamán a táj alkotó tényezői közt is változás állhat be. Erdőket irtanak ki, nádasokat csapolnak le és az állattenyésztést a földművelés váltja fel, megváltoznak az építőanyagok, az építési feltételek és átalakul ennek nyomán maga a ház is, amely ílymódon egy é I ő fejlődő valami, mint az ember minden személyes alkotása. A ház fejlődésében tehát két erő működik közre, az egyik a haladást kényszeríti ki, ez a tájnak valaminő változása, a másik az állandóságot, a folytonosságot képviseli, ez pedig az ember átöröklött szellemisége. Tehát a falusi ház mindenkor magán hordozza a táj formáló erejének és az építő ember átöröklött faji jellegzetességeinek jegyeit. Ebben a beállításban a Balatonvidék épületei igen értékes tanulságokkal szolgálnak. A táj kezdettől fogva bőven nyújtotta az építésre 19
