Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. október / 1. évf. 5. szám
— „Mindenek előtt hálás köszönetemet fejezem ki dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a Balatoni Bizottság elnökének, ez értekezlet összehívójának, aki meghívó levelében azzal az indokolással kért fel az értekezleten való megjelenésre, mert én voltam az első, aki a Balatonnal kapcsolatban a Nemzeti (Park eszméjét felvetette. — Ez a gondolat egy körülbelül tíz éves múltra tekinthet vissza. De én nemcsak Tihanyt, hanem az egész Balatont, mint az akkori Magyarország legnagyobb nemzeti kincsét, óhajtottam Nemzeti Parkká nyilvánítani. Az ebben a tárgyban tartott beszédeim és cikkeim széles körökben keltettek visszhangot, a közönség nagy lelkesedéssel kapta fel a gondolatot, sajnos, a hivatalos tényezők részéről nem talált megfelelő meghallgatást. — Balatoni szempontból pedig az idő erre soha nem volt olyan alkalmas, mint akkor. Csonkamagyarországnak azóta történt örvendetes kibővülése a természet kincseiben gazdag, de eddig elhanyagolt s elhagyott területek felkarolása új és nehéz feladatok elé állította a kormányt. Mindezzel számolnunk kell a gondolat megvalósításával kapcsolatban. De, ha összefogunk és a multak tapasztalata alapján nagyobb kitartással harcolunk célunk megvalósítása érdekében, akkor azt hiszem, hogyha talán fokozatosan is, de mégis eredménynyel fog járni ez a törekvésünk. — Az az akciónk egyébként, amelyet annakidején elindítottunk, nem vált meddővé. A Balatont szeretők és érte rajongók élő lelkiismerete volt, amely felrázta az országot korábbi letargiájából. A kormányzat elsősorban a Balatont övező teljesen elhanyagot közutak és a Balatonhoz vezető nagy autósztrádák kiépítése, a vasúti közlekedés tökéletesítése, új vonatpárok beállítása, az elhanyagolt balatonmenti állomások kiépítése, vasúti kedvezmények megadása, a * balatoni hajózás és a vízisport fejlesztése révén igyekezett a Balaton népszerűsítését alátámasztani. Ebben a munkában egyébként igen jelentékeny része volt a József Ferenc kir. herceg elnöklete és társelnökletem alatt álló Balatoni Egyesületek Szövetségének és hivatalos sajtójának: a Balatoni Kurírnak is." — Ami már most a közvetlen aktuálitás kérdését illeti, szerintem elsősorban a tihanyi félsziget keleti partján végigfutó útnak a révhajó állomáson túl ugyancsak a part szegélyén futó és Aszófő előtt a balatoni nagy autósztrádába betorkoló útszakasznak nemesburkolatú müúttal való kiegészítése szükséges, amely ily körülmények között az egész tihanyi partszegélyt körülövezné. I — A tihanyi kisebb balatoni körút formális szenzációja lesz a háború után meginduló és a Balaton felé irányuló nagy autóforgalomnak. — A francia és az olasz riviera tengerparti kiugró hálózatához hasonlóan, mily örömet fog jelenteni a Balaton körül autózó túristáknak, ha a kompállomást elhagyva, egy árnyas, szép erdő szélén, amelyet ezenfelül még a tihanyi Csúcshegy vulkanikus alakulata koronáz, eléjük fog tűnni a formális szigetként kiemelkedő Badacsony, Boglár, Fonyód, a végtelen tenger képét felöltő nyugati Balaton széles perspektívája, amelyet egyik írásomban a déli tenger szigetvilágával megszakított fenséges tengerhez mondtam hasonlónak.
