Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. október / 1. évf. 5. szám

ßaArfxmiSzemte '^t. jScfimu)t ^f-atanc agifatami tk. tanát a bafratonfiiitedi <Ltzféb&t jTzanatótlum igazgatóftőotoosa Tihany félszigete geológiai érdekességeivel és történelmi emlékeivel megérdemli, hogy területén a Nemzeti Park megvalósíttassák. A Nemzeti Park tudományos értékét növelné, ha vele kapcsolatban Tihany és a Balatonvidék egészségügyi értékei iránt az érdeklődést fel lehetne kelteni. A Balaton számos olyan természeti tényezővel és adottságokkal rendelkezik, amelyek Európa minden más vízmenti helyeitől megkülönböztetik és egészségügyi tekintetben azok fölé emelik. Ilyen adottságok közül felemlítem a gyümölcskultúrát. Itt teremnek a legízletesebb gyümölcsök és a balatoni klíma, különösen a hosszan el­húzódó és aránylag meleg, napos őszi éghajlat nagyon alkalmas gyümölcs­kúrahellyé emelik kiváltkép az északi partvidéket. Abból a célból, hogy a Nemzeti Park látogatói a Balaton e kedvező adottságára felfigyeljenek, a majd parkosítandó terület egy részén a vidékre jellegzetes gyümölcsfákat lehetne ültetni, a Nemzeti Park egvik intézményében pedig állandó kiállí­tást rendezni az itteni gyümölcsökből, illetve ezek utánzatából. Ez a ki­állítás téli, tavaszi időben is hirdetné a gyümölcskúrára alkalmas balatoni viszonyokat, elsősorban az őszi szőlőkúrákat. Ugyanebben az intézményes épületben táblázatokban, füzetekben és ahol csak lehet, modellekben kellene ismertetni a Balaton kedvező éghaj­latát, a homokos partvidéket, gazdag sugárzását, a széljárást, páraviszo­nyokat, azonkívül az éghajlati különbözőségeket a partmenti helyek és az északi dombok déli lejtői között, valamint az ezeknek megfelelő külön­böző orvosi javallatokat. Ezek a tényezők közepes erősségükkel, változa­tosságukkal, egymásbakapcsolódásukkal megfelelőbbek a gyenge szerve­zet erősödésére és ellenállóképességének emelésére, az elpuhultak edzé­sére, mint Európának bármelyik tengerparti vagv tómenti fürdőhelye. Ismertetni lehetne továbbá a balatoni fürdőhelyek három főtípusát, amilyenek a homokfürdők: pl. Siófok, Földvár, Lelle, stb., a klimatikus helyeket: Badacsonyt, Révfülöpöt, Szepezdet, Füredet, Almádit, továbbá a két gyógyhelyet: Hévizet, amelynek meleg tóvize és iszapja Európában egyedülálló természeti jelenség és gyógyító tényező, továbbá Füredet: ahol a szénsavas források, az iszap, a tó vize, éghajlati viszonyok, a gyümölcs­kúrára alkalmas fürdőkultúra az egészségügyi értékeknek olyan kedvező együttesét adják, amilyent más szénsavas fürdőhelyeken nem találunk. A Nemzeti Park várható bel- és külföldi idegenforgalma ily módon széles körben ismertté tenné a Tihanyt körülölelő vidéknek egészségügyi értékeit, felkeltené irántuk a figyelmet és megteremtené azt a vendégfor­galmat, amely a vidék szépségeihez és egészségügyi értékeihez méltó. A Nemzeti Parkban a földrajzi, történelmi és egészségügyi értékek mellett a magyar kultúra fejlettségét és a magyar lelkiséget is be akarnók mutatni. Büszkén ezzel csak akkor állhatunk a világ elé, ha Tihany falu szociális és kulturális emelésére minden lehetőt megteszünk, hogy méltó képviselője legyen a magyar falu lelkének és jellegének. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom