Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. augusztus / 1. évf. 4. szám

ßalähmiSzemße 125 mók (papulák) lépnek fel, és ezekben édesvízi szivacsok tűit (spiculumokat) sikerült sorozatos bőrmetszetek segítségével kimutatnia. Bár a Balaton iszapja által okozott bőrlob nem ilyen papulás elemekből áll, hanem összefolyó, felületes természetű és egészen rövidéletű, mégis gondolni lehet arra, hogy a balatoni iszaptól okozott bőrlob előidézésében hasonó szivacstűk is szerepelhetnek. Ezt a kérdést még tisztázni kell. A Balaton levegőjének, vizének és iszapjának a bőrre gyakorolt hatásai külső ingerekként fogandók fel, velük a bőrnek csak újabban megismert és kellőképen méltányolt működése, az esophylaxia, váltható ki, a bőrnek sokoldalú védekező és önvédekező működése. A kiváltó külső ingerek között szerepelnek mindazok a hatások, amelyekről eddig szó volt. A bőrben szövettanilag olyan elváltozások mutathatók ki (a nyirok megszaporodása, festődés-eltérések), amelyekből a sejtek fokozott működésére, mintegy fokozott belső elválasztó működésre lehet következtetni. Hogy ennek az immunbiológiai sejtműködésnek mi a lényege, egyelőre még ismeretlen. Az egyik felfogás szerint (Neuber) a bőrt érő ingerek következtében a sejtek bizonyos mértékben szétesnek és a fehérjeszétesésből származó anyagok parenteralisan hatnak. Lehet, hogy az ingerek a vegetatív idegrendszer útján hatnak, de lehetséges, hogy az apró ingerek következtében a bőrben olyan anyagok képződnek vagy lesznek szabaddá, amelyek a reticuloendothelialis-rendszer sejtjeit serkentik fokozott tevékenységre. Müller az antitestek fokozott képződésében látja a lényeget. Az esophylaxia a Balatont jellemző balneológiai és éghajlati behatásokra, a fokozott működésű hám- és reticuloendothelsejtek, valamint a bőridegek együttműködésére következik be. Az esophylaxiás bőrműködés keretébe tartozónak tekinthetjük a vaskatalysist (vagyis az inaktív vas aktiválását), az ergosterin aktiválását, a bőr bactericid képességének fokozódását, egyes immunításbeli folyamatok kiváltódását és bizonyos fokig a fennebb már részletesebben tárgyalt pigmentálódást. Egész sora van tehát azoknak a kedvező hatásoknak, amelyeket a bőrgyógyászatban balatoni tartózkodással kapcsolatban kihasználhatunk. Ezekhez még hozzá kell vennünk, hogy erős inszoláció hatására emelkedik a vérsavónak a gyulladásos bőrbajok kezelésekor oly fontos szerepet játszó Ca-tükre, és hogy — miként Roffo kísérletekkel bebizonyította — növekszik a bőr cholesterintartalma. Sötétben tartott állatokon csökken, napfénynek kitetteken szaporodik a cholesterintartalom, úgy-, hogy a fény mintegy rögzíti, kondenzálja a cholesterint, viszont a Cholesterin nemcsak fotodinamikus anyagnak, hanem „szerves fényakkumulator'-nak tekinthető. Ammellett az összefüggés mellett, amelybe manapság a seborrhoeás bőrbajokat (akne, comedo, mindenféle faggyútúltermelés, korpázások, hámiások, seborrhoeás eczemák stb.) és a cholesterint egymással hozzuk, magyarázatát találjuk annak, hogy ezek a bőrbajok a Balaton mentén feltűnően gyorsan gyógyulnak, éppenúgy, mint a bőr (és távolabbi értelmezésben az egész szervezet) Ca-egyensúlyi zavaraihoz társult számtalan megbetegedés is (bőrlobok, eczemák, urticaria, strophulus, prurigo stb.). A Balaton mentén különösen eredményesen gyógyítható bőrbajok a gyermekkorban előforduló táplálkozásból származó allergiás megbetegedések (eczema, intertrigo, eczema-