Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. augusztus / 1. évf. 4. szám

124 ßaiälmi Szemle Fokozza a Balaton vizének hőmérséki hatását a tó déli (somogyi) oldalán igen gyakori hullámverése, mert ez mint a test felületét érő mechanikai behatás, a bőr bővérüségét idézi elő; hullámcsapáskor testünk bőrét nem minden helyen éri a víz és nem mindig éri ugyanolyan hőfokú víz. A hőfoknak és a víznek, illetve levegőnek (és szélnek) ez a folytonos váltakozása azt eredményezi, hogy a hullámveréses fürdők úgy hatnak a bőrfelszínre, mint a skót zuhanyok. A bőrnek hullámcsapásokkal elérhető igen erős vérbősége könnyen észlelhető, ha pl. a test felső, vízbői kiálló részét a hullámvert bőrfelületekkel összehasonlítjuk. Egészen különös, hogy a Balaton iszapját tudományos megfontolás alapján gyógycélokra alig, talán csak a balatonfüredi szanatóriumban használják. Kunszt közléséből tudjuk, hogy az iszap 57,5% szervetlen és 42,5% szerves, a láp pedig 21,5% szervetlen és 78,5% szerves alkatrészt tartalmaz. A köznép azonban már régi idők óta úgy alkalmazza a tó medréből kiszedett hideg iszapot, hogy azzal fájdalmas, rheumás tagjait erősen bedörzsöli, s ennek következtében az így kezelt bőrterületek másnap élénk bőrlobbal, az ú. n. ,,dabrönc"-cel válaszolnak. Az így mesterségesen előidézett dermatitisz keletkezésének mechanizmusa csak az lehet, hogy az iszapban levő kovalük és kvarctörmelékek a bedörzsöléskor felsértik a hámot és ezekbe a hámsérülésekbe kerülnek bele az iszap nagymennyiségű szerves anyagaiból bizonyos baktériumok és korhadó növényi alkatrészek, amelyek a mechanikai hatásokon kívül bizonyára szintén szerepelnek a bőrlob előidézésében; bizonyos fokig tehát idegenfehérje-hatásra lehet gondolni. Néha nincs is szükség az iszap bedörzsölésére, hanem az iszapos balatonvízben való fürdés is elegendő ahhoz, hogy érzékeny bőrökön lobot, urtikáriaszerű viszkető kiütést okozzon. Lenkei ennek a jelenségnek okát kutatva már évtizedekkel ezelőtt azt állapította meg, hogy a bőrlob érzékeny bőrű egyéneken akkor lép fel, ha friss iszap éri a bőrt, de há az iszapot kiszárította, majd újra' megnedvesítve alkalmazta, a gyulladásos tünetek nem következtek be. Logikus volt az a következtetése, hogy az iszapos part vizében valamilyen mikroorganizmus van, amelyet a kiszáradás elpusztít. A kérdés tudományos tisztázására a Gellért-fürdőben kísérleteket végeztek (Bogárdi). Az iszapból tengeri malacok bőre alá ojtásokat adtak. Pár nap múlva apró tályogok léptek fel, de néhány nap alatt felszívódtak és átmenetileg erős dispnoet okoztak a kísérleti állatokon; ha sterilizált iszappal végezték e kísérleteket, a tünetek elmaradtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Balaton vizében olyan szerves és szervetlen anyagok vannak, amelyekkel ott, ahol erre szükség van, a szervezet és a bőr különös megkárosítása nélkül erélyes átmeneti vérbőséget lehet előidézni, amit talán nemcsak a bőrgyógyászati terapia, hanem egyéb gyógyító célokra is ki lehetne használni. Itt kell megemlítenem, köszönetem nyilvánítása mellett, hogy a Magyar Biológiai Kutatóintézetben felhívták figyelmemet Szentkirályi Zsigmondnak 1937-ben közölt dolgozatára, amelyben azt a megfigyelést közli, hogy a Tisza kiöntéseiben dolgozó halászok és kubikosok iszapos vízzel érintkezésbe került bőrében gombostüfejnyi, lobos, különálló cso-