Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. július / 1. évf. 3. szám

12L Ismertessük meg a magyar munkáso tcU a Ba/atont Korunk egyik vezető eszméje a munkavállalók szabadidejének hasznosítása. Ez a mozgalom különösen a baráti államokban, Németországban és Olaszországban Kraft durch Freude és Dopolavoro néven hatalmas sikert ért el és megmozgatta az egész társadalmat. Magyarországon is hatalmas léptekkel haladt előre a dolgozó tömegek szociális helyzetének megjavítása és kormányaink sorozatosan hozták a céltudatos intézkedéseket, amelyek mint az eredmények mutatják, alkalmasak voltak a dolgozók jólétének emelésére. A magyar gyáripar vezető vállalatai már évtizedek óta rendszeres gondozásban részesítik munkásaikat az előírt mértéken felül is. Nagyon sok vállalat rendelkezik évek óta szabadidőt hasznosító, szórakoztató, üdiiltető, kulturális és sportintézményekkel. Negyvenöt gyáripari vállalat kezdeményezésére a magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége is programmjába vette a szabadidő kérdésnek rendszeres továbbfejlesztését. A magyar ipar e szándékát és kívánságát az illetékes kormánykörök kedvezően fogadták. Így alakult meg 1940. tavaszán a Gyári Szabadidő Szervezetek Központja, amelynek célja a gyáripari munkavállalók szabadidejének hasznosítása. A munkavállalók rendelkezésére álló szabadidő háromféle: 1. a mindennapi szabadidő, 2. a hétvégi pihenő, 3. a fizetéses szabadság. A Gyári Szabadidő Sziervezetek Központja által egybefogott tömegek ereje számtalan olyan lehetőséget nyit meg a gyáripari munkavállalók előtt, amit egyenként, vagy vállalatonként elérni nem tudnának. Ilyen lehetőség az, hogy egyik legnagyobb kincsünket, a Balatont a munkástömegek számára is hozzáférhetővé tegye. Eddig az volt a helyzet, hogy a magyar munkások előtt a Balaton terra incognita volt, de meggyőződésem, hogy ezt meg kell és meg lehet változtatni. Ha a háborús idők pillanatnyilag nem is alkalmasak átfogó akciókra, mégis azt hiszem, a fizetéses szabadság intézményével kapcsolatban utazási kedvezményekkel, stb. ha egyelőre kisebb csoportokban is, de lehetővé kellene tenni a munkásoknak a Balaton megismerését és az ottani üdülést. A háború után azonban már késedelem nélkül hozzá lehet fogni a Balaton partján megfelelő nagyszabású munkásüdülőtelepek létesítéséhez. Remélem, hogy a Balatoni Intéző Bizottság, amely már annyi szép feladatot valósított meg, melegszívű lelkesedéssel, ezt az ügyet is meg fogja érteni és fel fogja karolni. Ami a magyar gyáripar vezetőit illeti meg vagyok róla győződve, hogy a Gyári Szabadidő Szervezetek Központján keresztül nemcsak megfelelő propagandával, hanem a nemes cél érdekében, kellő áldozatkészséggel is siet majd ezt a tervet megvalósítani. gyárigazgató.