Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. július / 1. évf. 3. szám
Hogy a Balatont napsugárzási viszonyai alapján mennyire használhatjuk ki — elsősorban főképen a bőrön át érvényesülő napfürdőzés szempontjából —, arra vonatkozólag szintén Bélák és Gärtner tihanyi vizsgálataiból következtethetünk. Ezek szerint a napsugárzás déli intenzitása csak 10%-kal marad a davosi mögött. Az intenzitás emelkedésének legnagyobb része, mintegy %-a, a reggeli órákra (7—9-ig) esik, majd azontúl az emelkedés jóval lassabb. Egyes szerzőknek az a megfigyelése, hogy a déli órákban az intenzitásnak egy kis visszaesése észlelhető (amit talán a levegő vízgőztartalma okoz), a Balaton fürdőhelyein a napfürdőzés szempontjából gyakorlatilag jól kihasználható, mert éppen a kedvelt fürdőző órákban nem teszi terhessé és elviselhetetlenné a napontartózkodást. A fenntebb említett ama megfigyelés, hogy a sugárzás intenzitása szeptember elején nagyobb volt, mint augusztus elején, arra enged következtetni, hogy egészen indokolatlan augusztus végén a balatoni fürdőhelyek hirtelen kiürülése, mert tulajdonképen még a szeptember hó is igen alkalmas ott-tartózkodásra. A rövidhullámú ultraviolett sugarakban bővelkedő balatoni napfény eme kémiai sugarainak jórészét már a basalis hámréteg nyeli el, tehát a bőrnek az a része, amelyben fontos keratoplastikus és pigmentophor folyamatok, valamint bizonyos (később megbeszélendő) belső secretiós működések zajlanak le. Tapasztalás, hogy testünk szabadon levő részein az apró hámhiányok, hámsérülések nyáron, tehát akkor, amikor napfény és levegő éri bőrünket, sokkal hamarább gyógyulnak be, mint télen; vonatkozik ez genngező sebekre és fekélyekre is, mely utóbbiak gyógyulásakor a napfénynek nemcsak lobkeltő (tehát kedvezőbb táplálkozási és sejtszaporodási viszonyokat teremtő) hanem bactericid szerepe is érvényesül. A kutyáról tudjuk, hogy sebeivel félnapokon át is kifekszik a napfényre és így egészen ösztönszerűleg igénybeveszi a napfény sarjasztó és behámosító hatását. A bőrhám csirarétegének (stratum germinativum) sejtjei a napfény hatására fokozottabban elszaporodnak és a felettük levő elszarusodott sejtrétegeket lelökik, amely berendezkedés által a bőr védekezni képes az őt kívülről állandóan fenyegető fertőzések ellen. A napfény hatására az emberi bőr többé-kevésbbé megbarnul, pigmentálódik. A pigmentálódott bőr a legkülönbözőbb külső behatásokkal szemben (hőbehatások, fertőzések, vaccinatio, stb.) sokkal ellenállóbb, a pigmentképződés tehát mintegy edzi a bőrt. Az így keletkezett pigmentrészben a tönkrement vörösvérsejtek festékanyagából, a haemoglobinból keletkezik és az a rendeltetése, hogy védje a szervezetet az ultraviolettsugarak mélyrehatolása és a hősugarak ellen: a pigmentált bőr u. i. sokkal kevésbbé melegszik át a napfénytől, mint a fehér bőr. Orvosi vélemények és évszázados tapasztalatok alapján hirdetjük, hogy gyomorégés, étvágytalanság és emésztési zavarok eseteiben a Cigelka ISTVÁN gyógyvizet használja, míg érelmeszesedés, vérbaj, gyulladásos természetű n6i bajok és a légzőszervek hurutos bántalmainak természetes gyógyszere a Cigelka Lajos gyógyvíz Vezérképviseló : ÉDESKUTY Budapest, V., Erzsébet-tér 8 Távbeszélő: 181-428 és 181-720.
