Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. július / 1. évf. 3. szám
Egy bizonyos vidék levegőjének elektromossága, amelyet a levegő hatásaival sokat és úttörőén foglalkozó Rikli már a mult század közepén sejtett, szintén egyik fontos alkotórésze a klíma összhatásának. A levegő csapadékai (rendszeres, néha napi periódusokat is mutató változásokkal) hol pozitív, hol negatív elektromosságot tartalmaznak, amely nagyrészt az emberi test elektromosságát leadó illetőleg felvevő bőrön át közlekedik szervezetünkkel. Hogy ennek a kicserélődő kölcsönhatásnak mi a mechanizmusa, azt nem tudjuk, kétségtelen azonban, hogy a bőrnek ez az elektromosságot közvetítő szerepe egyik fontos tényezője a levegőfürdők ismert jóhatásainak. A Balaton levegőjének elektromosságát eddig nem igen tanulmányozták rendszeresen; a feljegyzések csak egy-egy napszakra vonatkoznak, holott az ionok számának és 1 cm 3 levegő elektromos töltésének igen tekintélyes napi ingadozásai vannak, amelyek ugyan gyakorlatilag és orvosi szempontból talán elhanyagolhatók, de egy bizonyos vidék elektromossági viszonyainak megítélésénél nem. A Balatonvidékre vonatkozólag igen értékesek azok a pontos megfigyelések és mérések, amelyeket 1928 július 10-től szeptember 13-ig Bélák és Gärtner eszközöltek a Magyar Biológiai Kutatóintézet parkjában. A Balatonnak, partszegélyének és szűkebb környékének olyan változatos a felszíne és geológiai struktúrája (víz, lapályok, hegyek, szélvédett, szélnek kitett helyek, öblök stb.), hogy — mint a fenti kutatók vizsgálataiból tudjuk, minden meteorológiai változás nagymértékben befolyásolja az egész Balatonvidék felett uralkodó levegő elektromosságát. Az említett vizsgálatok azonban, a Balatonba nyúló tihanyan félszigeten történvén, némileg az egész vidékre is általános értékkel bírnak. Bélák és Gärtner azt észlelték, hogy a hőmérséklet emelkedésével és a levegő abszolút nedvességének növekedésével (amely két dolog rendszerint párhuzamosan szokott mozogni) emelkedik az ionok száma is; ebből a szempontból legelőnyösebb a Balaton melletti tartózkodás a nyári hónapokban. Hasonlóan növeli a légkör ionosodását a légnyomás csökkenése is, amikor is a föld kapillárisaiból könnyebben tör a felszínre a radioaktív anyagokban és így az ionokban is gazdagabb levegő; ez volna talán a magyarázata annak is, hogy egyes szerzők szerint a szél erősségével fokozódik az ionok száma, u. i. a földből erősen ionizált földlevegő lép ki a szél szívó hatására. A balatoni szeleknek tehát közvetve ez volna az egyik dermatológiai jóhatása. Egyébként, ha a levegő megfelelő hőfoka mellett enyhe szél is fúj, akkor a folyton mozgásban levő levegő úgy hat, mintha a bőrt meg-megújuló, rövid ideig tartó zuhanyok érnék, ami masszáló, frottirozó hatással van a bőrre. A bőr kapillárisainak ezt követő térfogatingadozása a vérellátási viszonyokat nagymértékben javítja, amire időrőlidőre (pl. a téli idény után) még a legegészségesebb bőrnek is szüksége van, nem is szólván az előrehaladó kor következtében egyre rosszabbul FRIEDRICH-SZÁLLÓK • HÉVÍZFÜRDŐ Telefon: 13. Hideg-meleg folyóvlzes szobák, lift, penslo-rendszer •)(• Étteremben zene és tánc. Budapesti irodák: IX. Angyal-utca 32. szám. Telefon : 349-833.
