Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. július / 1. évf. 3. szám

98 ßaMürüSzemie a lap utolsó számában „Zivatar a Balaton felett" c. érdekes cikkében már ismertette a csapadék keletkezésének ezt a folyamatát, ezért nem is időzünk hosszabban ennél. A Balaton vize nem melegszik fel annyira soha, mint a száraz talaj, a tó felett azért nem lehet a környezetnél erősebb felszálló légáramlás, sőt bizonyos, hogy a tó feletti levegőnek a vizes felszín aránylagos hűvössége miatt hajlama van a leszálló áramlásra. Ennek a körülménynek a szerepe a balatoni szárazságban azonban nézetünk szerint nem lehet jelentős, mert akkor a tóparttól távolodva keleti irányban is növekednék a csapadék, holott a keletre lévő sík vidéken — pedig ott a felmelegedés okozta felszálló légáramlásnak már megvannak a feltételei — még kevesebb eső esik, mint a Balatonnál. A csapadékképző felszálló légáramlás harmadik lehetséges oka az idegen légtömegek beáramlása valamely területre, mert az idegen légtömeg vagy felemeli az ott lévő levegőt, vagy felcsúszik föléje. Az ilyen módon keletkező csapadék alkalmával egyes esetekben talán a Balatonnak a minden oldalról magasabb térszinttől körülzárt volta lehet némi csapadékcsökkentő befolyással, de nézetünk szerint ez a hatás sem lehet lényeges, mert az aránylag kicsiny magasságú hegyek és dombok nem tudják visszatartani a felettük átömlő idegen légtömegeket. A Balatonnak tehát nincs számbavehető hatása a környezet csapadékviszonyaira, minthogy azok elsősorban a domborzat szerint alakulnak, amint azt dr. Hajósy Ferenc* részletes vizsgálatai bizonyítják. Az imént vázolt csapadékeloszlásnak megfelelő a napsütés tartama is. A csapadékosabb nyugati félen természetesen a borultság is nagyobb, a szárazabb keleti félen derültebb és naposabb az éghajlat. Siófok évi napfénytartama megközelíti a 2000 órát, (a Nagyalföldé valamivel meg is haladja ezt), a keszthelyi napsütés még évi 1900 órát sem éri el. A Balaton éghajlatának nagy előnye, hogy középeurópai viszonylatban aránylag igen sok itt a napsütéses órák száma. Ez a körülmény a fürdés szempontjából nagyon kedvező, mert a sok napsütés felmelegíti a tó sekély vizét és aránylag hosszú fürdőidényt biztosít. A napsütés tartamán kívül az egészség szempontjából a napsütés erőssége és a különböző hullámhosszú sugarakban való gazdagsága is jelentős tényező. A Balatonfüreden már évek óta végzett napsugározás mérések bebizonyították, hogy a balatoni napsugár erőssége jóval felülmúlja a budapesti napsugárzás erősségét. Takács Lajos számításai szerint a különbség több, mint 10%-os. Ez a körülmény már a tó éghajlati hatásának tudható be. A mélyebben fekvő és nyáron aránylag hűvös * Dr. Hajósy Ferenc: Adatok a Balatonkörnyéki csapadékviszonyaihoz. Az Időjárás 1940. 20. old. oBOCZAN KAROLY BUDAPEST, VIII., CSOKONAI-UTCA 8. TELEFON: 338-380. }E VÉNYEK — ÉRMEK — PLAKETTEK — SERLEGEK — VERSENYDÍJAK