Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. július / 1. évf. 3. szám

ßssMxmiSzemie mélyen fekvő homokréteg húzódik, mely csak Balatonszéplakon szakad meg, hol ebben a mélységben kiterjedt kőrétegre akadtunk fúrás közben. A víz keménysége 20 német fok körül van, egyébként azonban kitűnő minőségű. Eredetileg oldott vas nincs benne, de vascsőre aggresszív. Mész­aggresszív szénsavat azonban nem tartalmaz és így eternitcsöves kutakkal jól lehet boldogulni. Ebbe a rétegbe Balatonújhelgen i, Balatonzamárdin 4, Szántódon 2, Balatonföldváron 1 (15 m mély) fúrt kutat telepítettünk. Ez a réteg, miután közel került a felszínhez, Balatonföldvárnál meg­szűnik és a fürdőtelepen, valamint Balatonszárszón különböző helyeken a zavart rétegzési viszonyoknak megfelelően különböző (28—70 m) mélysé­gekben találunk vizet. A vízminőség változatos, túlságosan kemény, sőt kén­hydrogén tartalmú vizek is fordulnak elő, utóbbi esetben természetes vas­tartalommal. Balatonszemesnél a Balaton partján újból megtaláljuk 40 m körüli mélységben a vízadó réteget kb. 20 német fok keménységű és jó minőségű, azonban magasabb szénsavtartalmánál fogva aggresszívebb víz­zel. A magasabban fekvő pontokon a fúrásnak megfelelően mélyebbre kell hatolnia. Balatonlelle körül ez a réteg már 60 m mélységig süllyed. Bala­tonbogláron a külszíni emelkedésnek megfelelően a rétegződési viszonyok ismét megzavarodnak. A vízvezeték egyik kútja 108 m mély, míg a tőle nem túlságosan messze telepített második fúrás csak 140 m mélységből kapott vizet. Vizük keménysége 23—25 német fok és míg az első kút vize vasra nem túlságos aggresszív és csak kevéssé vastartalmú, a második fúrás természetes vasat és mangánt is tartalmaz olcfva. A Balaton közelében itt 60 m mély fúrt kútról is van tudomásunk. Továbbhaladva, Jankovich-tele­pen 80 m körül találunk vízadó réteget, mely azonban finom szemcsézett­sége miatt vízkivételre nem nagyon alkalmas. A következő vízréteg 108 m mélységben következik 20 német fok keménységgel, természetes vastartalma nincs, vasoldó tulajdonsága tekintélyes. Fonyód felé haladva, a felső vízadó réteg emelkedik és Fonyódligeten és Sándor-telepen 45—50 m körül van kitűnő minőségű, 10 német fok keménységű, vasra kis mértékben aggresz­szív, de kevés természetes vasat tartalmazó vízréteg. A fonyódi bazalttömb után délnyugat felé haladva 40 m mélységben homokkőből tárható fel 25 fok kemény víz, erős vasoldó tulajdonsággal. A homokkőréteg Balatonfeny­vesig tovább folytatódik lassan emelkedve, de ott már nem tartalmaz vizel, hanem alatta 60 m mélységben fekvő homokból nyerhető 15 fok kemény­ségű víz, mely azonban nemcsak vasat oldó hatású, hanem mészaggresszív szénsavat is tartalmaz. Itt tehát különleges elővigyázati intézkedések szük­ségesek. Sokkal magasabban 33 m mélységben találunk vizet Balatonmária­fürdőn, ugyancsak 15 fok körüli keménységgel, jelentékeny vasaggresszív tulajdonságokkal, míg a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium régebben ott egy 134 m mély kutat furatot 25 fok körüli keménységgel, erős vas­aggresszív tulajdonságokkal és természetes vastartalommal. Általánosság­ban tehát elmondható, hogy a somogyi parton helyenként mutatkozó — a terepszint emelkedésével is jelzett — eltérésektől eltekintve 30—60 m mélységben homok (homokkő) vízadó réteg húzódik, mely a fúrások meg­felelő kiképzése esetén kifogástalan ivóvíz szolgáltatására alkalmas. A Balaton északnyugati partján a geológiai viszonyok már sokkal vál­tozatosabbak és csak néhány pont nyújt könnyebb fúrási lehetőségeket, itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom