Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. május / 1. évf. 2. szám
ßnUvtu Szemle IRODALOM ENTZ Géza és SEBESTYÉN Olga: A BALATON ÉLETE. (Kir. Magy. Természettud. Társ. 1942. 366 old., 44 tábla, 67 kép. Díszes köt. 15 P.) A két év előtt a tihanyi biológiai kutatóintézet kiadásában hasonló címmel megjelent tudományos szakmunkának nem népszerű átdolgozása, hanem önálló értékű, kiadatlan részlettanulmányokat is magában foglaló, de mégis élvezetes stílusban írt, a művelt olvasót mindvégig lebilincselő könyv. A Balaton minden természettudományos vonatkozású kérdésében legmegbízhatóbb felvilágosítást nyújt. Szerzői nemcsak ismert nevű szaktudósok, hanem írók is és balatoni emberek, egész életük össze van forrva a Balatonnal, mert ennek természeti ritkaságokban leggazdagabb vidékén, Tihanyban már közel másfél évtizede dolgoznak a Balaton titkainak feltárásán. Amint forgatjuk a Rapaics Rajmund gondozásában, az Egyetemi nyomda finom papírján, legszebb betűivel kiadott, éles körvonalú szövegrajzokkal, kifejező grafikonokkal, páratlanul beszédes mikrofotográfiákkal megvilágított kötetet, önkéntelenül a Balaton-kutatás apostolára, a csopaki birtokos Lóczy Lajosra és hozzá méltó munkatársára és utódjára, a veszprémi Cholnoky Jenőre gondolunk, akik szintén azért tudtak oly nagyot és maradandót alkotni a Balaton tudományos ismertetése terén, mert nem csupán hatalmas tudásukkal, hanem egész szívükkela Balatonért dolgoztak s vele testileg, lelkileg, legbensőbben egybekapcsolódtak. S eszünkbe jut, túl a magyar glóbuson, a Genfi-tó nagy tudósa, Forel, a limnológia egyik alapvetője, aki ott született, ott élt a Léman partján, s hatalmas monográfiában foglalta össze egymaga a nagy tóra vonatkozó ismereteket (1892—1901), csak néhány évvel előzve meg a mi Balatonunk sokkal teljesebb, nagyobbszabású és szakszerűbb Lóczy-féle monográfiáját. Entz és Sebestyén munkájából megismerjük a Balaton-kutatás egész fejlődéstörténetét Oláh Miklós érsek XVI. századi leírásától, B é I Mátyás »Notitiá«in, Gross ingeren, Herman Ottón át a tihanyi kutatóintézet ma is folyamatos vizsgálódási eredményeiig. A többi fejezetek a nagy tó életkörülményeit tárgyalják; megvilágítják a szervetlen, növényi és állati táplálékforrásokat, sorra veszik a különféle élőhelyeket, ú. m. a nyiltvizet, parti övet, mesterséges alzatot, a fenékflórát és faunát, a növényzettel benőtt területeket, és mindezen élőhelyek egymással való kapcsolatára is rávilágítanak. Külön fejezet foglalkozik a szerzők által alaposan kivizsgált, biológiailag idáig ismeretlen »turzásokkal«. Elemi és emberi beavatkozások folytán előállt változásokat állapít meg a Balaton életviszonyaiban, új állatfajok meghonosodását ismerteti egy további fejezet (vándorkagyló, Corophium, szivacsok stb.). A balatoni táj egységére és a Balaton egyéni jellemére világít rá két másik fejezet; kiegészíti ezt a Balatonnak más tavakkal való élettani összehasonlítása. Végül táblák sorozata segít áttekinteni a Balaton növényi és állati világának összes fajait és fajtáit. Ezek közül a legjellegzetesebbek, a Balatonban optimális életfeltételeket élvező apróbb és nagyobb állatok, így a L i t h o g I y p h u s csiga, a Leptodora nevü átlátszó ágascsápú rák, a Ceratium hirundinella nevű alga (fecskemoszat), a halak közül a garda és a fogas, mint vezéralakjai a mi tavunknak: megkülönböztetett, részletes és eleven előadásban kerülnek ismertetésre. Hatoldalas névés tárgymutató emeli a könyv használhatóságát. Örömmel értesülünk, hogy ez a reprezentatív Balaton-életrajz rövidesen német nyelven, tehát az egész világnak hozzáférhető kiadásban hirdeti majd a magyar természettudományos kutatás magas színvonalát és a magyar tenger különleges alakokban gazdag szerves életét. L. K. A BALATONI MÚZEUM ÉRTESÍTŐJE. Szerk. és kiadja Dr. DORNYAY Béla, a múzeum igazgatója. Keszthely, 1942. 1. szám. Szemlénk szerkesztőbizottságának fáradhatatlan tagja ebben az egy ívre terjedő, periodikusnak tervezett értesítőben a Balatoni és Állami Darnay Múzeum 1941. évi gyarapodását ismerteti szakszerű JÁVOSZ" szálloda, pensió, SZÁNTOD Elsőrangú családi pensió, mely 7 hold kiterjedésű arnyas parkban, közvetlen a Balaton partján épült. 60 folyóvizes modernül berendezett szoba. Fürdőszoba Társalgó. Fedett és nyitott terraszok. Tánc. Tenniszpálya. Saját strand. Csónak. Elsőrangú magyar-francia és diétás konyha. Fogyó- és hízókúrák. Gyermekek részére 10 éves korig nagy engedmény. Érdeklődés : Budapesti iroda- Bem J.-u. 7. Tel.: 357-551, vagy Szántódon. Tel. : Szántód 3. 79