Udvardi Erzsébet (Keszthely)

mi megszólíthatjuk őket. S e néma párbeszédben sok mindent megtudhatunk magunkról, Istenről és az alkotóról, mert minden kép magában hordozza a művész hitvallását és ezzel együtt a felelősségét is! Udvardi Erzsébet megtalálta azt az egyensúlyt, amely összeköti az eget a földdel, a halandót a halhatatlannal. így vall erről: „A festészet is vágyódik arra, hogy elszakadjon a földtől, fölemelkedjen, repüljön. De a föld nem zárható ki soha. Az isteni megjelenítése is mindig földi keretek között történik. Krisztus istenember, más, mint a tanítványai mert bűntelen, s ezt a földöntúli tisztaságot kell kifejezni. "Emiatt fénylik-sugárzik Krisztus alakja az utolsó vacsorán tanítványai körében, a getszemáni kertben, a háborgó Genezárcti tavon, vagy amikor megjelenik Mária Magdolnának s az emmauszi tanítványoknak. Még a gúnyosan „királynak" öltöztetett, meggyötört Fájdalmak Férfiján is átsüt az a belső fény, amely Pilátust kézmosásra készteti. Festészetében gyakran megjelenik a Betlehem, a karácsony ünnepe is. „A karácsony mindig eljön, amíg ember él a földön. Felnőttkorom legszebb karácsonyait Rómában töltöttük férjemmel, Tamás Istvánnal. Az Urbi et Orbi áldásnál mindketten arra gondoltunk, hogy az állatok jászlában felsír egy kicsi gyermek, aki vállára veszi az emberiség összes gondját és baját, az elmúltakat és az eljövendőket, a hatalmasokat leigázza, a gyöngéiket felemeli/' Karácsony nincs angyalok és istenanya nélkül, aki ráhajlik gyermekére, átöleli, és egyben ráhajhk a világra hogy átölelje. Fogadja a napkeleti bölcseket, s mindig, mindenütt fénylőén fehér, mert ő a kegyelemmel teljes, ő a napbaöltözött, s ő a fájdalmas anya is. Az angyalok pedig, akik testnélküli lények, ezüstösen „lebegnek a fénylő fényben tértől és ideitől függetlenül. " Egyházművészetének jelentős részét alkotják a szentekről készült festményei. Ök azok, akik közülünk valók, de eljutottak az életszentség olyan fokára, hogy haláluk után Isten közelében élnek, s közbenjárnak értünk. Mindegyiket úgy jeleníti meg, hogy megértsük küldetésük, egyéniségük lényegét: Lisieuxi Kis Szent Teréz gyermekként bátran és elszántan a pápa elé térdel, hogy engedélyét kérje a karmelita rendbe lépéséhez, s aztán ugyanolyan bátran vállalja a fiatalon véget érő, szenvedéssel teli életét. Ugyanez az elszántság tükröződik a páncélba öltözött, vörösen izzó háttér előtt álló Szent Johanna szemében. De míg egyikük a kolostort soha el nem hagyta, a másikuk férfiként harcolt a hazájáért, az igazságért. Szent Antalban elsősorban a szegények nagy pártfogóját tiszteljük, s kevéssé ismerjük kiváló szónoki képességeit. Udvardi Erzsébet azt a híres jelenetet ábrázolja, midőn az eretnekek nem akarták meghallgatni, ezért ő a halaknak prédikált a tengerparton, és éppen ezzel a csodával térítette vissza az eltévedteket. Szent Bernátot, Szent Kristófot, Nepomuki Szent Jánost és a többi szentet a rájuk jellemző attribútummal ábrázolja. Udvardi Erzsébet kezdetben irodalmárnak készült. Noha útja másfelé vezette, fiatalkori vonzódását mindig megőrizte. Rajzolt biedermeier hangulatú Krúdy illusztrációkat, s egész sorozat - önálló kötetben is megjelent- drámai töltetű képet Arany János balladáinak hatására. Korzenszky Richárd bencés szerzetes meditációs írásaihoz festett képei a könyvek érzelmi és esztétikai kísérőjeként szolgálnak és elmélkedésre indítanak. Utoljára hagytam Tamás Istvánnal készített közös munkáit - Macskák és kertek, Vízparton az ember könnyebben felejt - mert ezek a legszemélyesebbek. Oly sok közös élményük volt, hogy az írások és