Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

nem is tartózkodott a Balatonnál. Ezek a levelek többnyire nem egy helység vagy egy adott, rövidebb Balaton-szakasz leírását adják, hanem általában egy-egy kérdés balatoni összefüggéseit próbálják feltárni. Pl. a vízi átkelők, a mezőgazdaság, a kereskedelem, és ezek a témák többször is viszszatérnek. Emellett sok érdekes, éppen a helytörténeti kutatás számára fontos adatot is összegyűjtött a szerző. Persze a hallomásokból szerzett információi nem mindig megbízhatóak. Nem írja meg, hogy pontosan mikor és mennyi ideig tartózkodott a Balatonnál, és csak következtetni tudunk, hogy mely helységeket kereste fel. Az első tizenkét levél kettő-négy nap eltéréssel követi egymást a keltezés szerint, de az első levél végén bevallja, hogy ezeket a „téli napok' hosszú órái" szülték. Ugyancsak az első levélből derül ki, hogy három esztendővel korábban már hosszabb időt töltött a Balatonnál, és a levelek megírására a legutóbbi látogatás élményei ösztönözték. Ez 1825 késő őszén lehetett, hisz a negyedik levélben megjegyzi, hogy „Múlt Nov. hónapban Fenéknél vissza jővén Somogyból..." A tizenharmadik levélben megerősíti, hogy füredi útja a harmadik balatoni tartózkodása volt. Ezek szerint 1823-ban, feltehetően ősszel járt először vidékünkön, méghozzá valószínűleg a Balatonfelvidéken. Erre utal, hogy sokat foglalkozik az itteni szőlőműveléssel, bortermeléssel, élményszerű leírást ad a szüretről, és olyan részletekről tudósít, amelyek személyes tapasztalaton alapulhatnak. Pl. a Balatonakaiihoz tartozó Ságpuszta környékén látható kincskereső gödrök, a három oldalról Zala megyével határos Veszprém megyéhez tartozó Halom hegy, a Balatoncsicsó közelében lévő romantikus Nevegy völgy, a Szigliget és Badacsony közötti mocsarat megkerülő út stb. Ezt az időpontot erősíti meg az a megjegyzése, hogy az 1826 júliusi füredi kirándulást megelőző balatoni látogatásaira a szezonon kívül került sor ,,a' midőn a' vendégek már elszéledtek." Az 1825. novemberi út során járt Keszthelyen, amikor a sok említésre méltó dologból csak a nem sokkal látogatása előtt befejezett korszerű magtárépületről írt részletesen. Innen kelt át a fenéki komphajón Somogyba, de ez a rövid kirándulás feltehetően csak a Bari hegy meglátogatására korlátozódott, hisz ezt a szőlőhegyet az egész Marcali hát névadójának gondolta. A déli part, tudjuk ebben az időben még alig volt lakott, mégis, ha arra járt volna, nyilván megörökíti itteni élményeit is. Egyébként egy hosszabb somogyi utazás esetén tudósítása bizonyára jobban megfelelt volna az utak korabeli állapotának. Füredről eljutott Tihanyba, hisz részletesen ír a félsziget felszínéről, az apátsági templomról, a barátlakásokról, stb.