Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

nyegetődző levéllel válaszolt, mellynek tzimje,

193 „a hitetlen ebhez" volt utasítva.

194 Nem sokára azután három Török Kémek a' templom körűi megfogattatván, egy dombon felnyársaltattak, melly mái nap is nyárs dombnak hivattatik.

195 A' fenyegetődzés' következése megtámadás lett. Az úgy nevezett remete lakások Füred felé inkább őrhelyek lehettek a' Törökök ellen.

196 András Királyunk' földi sátorából,

197 melly itt tétette nyugodalomra, Tihany még két lábszárt 's egy kissebb tsontot bir, 's ezen maradékok azon koporsóból valók, melly 1735 körűi megtaláltatott, 's az akkori Apát által, elég gondatlanul, elrontatott, a' melly minden bizonyságok szerint I-ső András Királyunknak koporsója vala.

198 Különös az is, hogy Tihany' félszigetén egy kis tóban az egész Balatonnak, Tihannyal együtt, miniatűrtzimje = címzettje Pisky István 1585-1589 között volt a tihanyi vár kapitánya. Az egykorú forrásokból azt tudjuk, hogy kihívta párbajra Ibrahim endrédi aga, aki nem jelent meg a Balaton jegén való kopjavetésre, ezért Pisky disznófarkas kopjanyelet tűzetett az endrédi vár kapuja elé. Arról nincs adatunk, hogy a bajvívásra végül is sor került-e? (SágiZákonyi, 1974. 240.) A Nyársashegy 187 m A. f. magasságú vulkáni eredetű hegy, a hagyomány szerint leányrabló törököket húztak itt karóba (Dornyay-Vigyázó, 1934. 156.) A szerző téved, a remete lakások, másként „Barátlakások" nem őrhelyek, hanem a helynévnek megfelelően szerzetesi lakhelyek voltak. I. András király alapított itt 1047 és 1055 között ortodox bazilita monostort. (I. András uralomra jutása előtt a kijevi udvarban élt, feleségével, Anasztáziával bizonyára orosz szerzetesek is érkeztek az országba), földi sátorából = testéből Ld. 117. jegyzet