Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

lyesen tisztelhetjük ismét Super. K i s t

184 is, az igaz érdemnek egy remekét. Fürednek orvosi tekintetben leendő bővebb megesmerése végett Petrovichnak; egy Orvosnak * 1 RS Füredről irt Értekezésére utasítlak. A' savanyú vízs nek ezen Értekezésben azért adatik más igen hires, mint p. o. a' Pyrmonti

186 's a' t. savanyú vizeken felett való elsőség, mivel benne gypsz nem találtatván, tzélerányosabb. - Megjegyzésre méltó Fürednek veresagyag nevű földje is, a' millyen egyebütt nem tulajdona a' Balatonmelléki tájnak.

187 A' téglája még is törékeny. Aszófőn, Füredhez nyugottra, a' hol az agyag már kevéssé veresellik, jó téglává égettetik meg. - A' hideg ferdő a' Balatonra állíttatott, hat osztálynál még sokkal több lehetne használható.

188 A' Balatont úgy tekinthetni, mint vasferdőt, vas értzel igen bővelkedő fenekénél fogva;

189 innét a' szélvészkori haragos szine. Igen ajánlható. - Lovas falu körűi, Füredhez napkeletre márvány szinű kő is találtatik. Kis János, evangélikus lelkész, szuperintendens (1770-1846), 1794-től járt rendszeresen Füredre, „Balaton melléke" címen írt verset. Petrovich Máté, orvos (1770-1836), feltehetően 1807-1809 között volt fürdőorvos Füreden. Hivatkozott munkája „Eigenschalten des Füreder Mineralwassers in Ungarn" 1814-ben Budán jelent meg. Pyrmont, savanyúvízforrásáról és fürdőjéről neves városka Németországban, az Emmer folyó mentén. Füred környékén több felé található vörös agyag, Lovason pl. már az őskorban bányásztak ezt festékanyagnak. Füreden a Vörösmáli dűlőben permi vörös homokkő is található (Zákonyi, 1988. 22.). A Balatonban való fürdés ebben az időben még a gyógykúra része volt. Az 1780-as évek végén épült cölöpökre egy kis, hat kamrából álló fürdőház. A szerző által látott fürdőházat a tihanyi apátság építtette 1822-ben, és ebben már 12 kabin volt. A szerző téved, a Balaton víz egyáltalán nem tartalmaz vasat (Balaton monográfia, 1974.40. 2. táblázat).