Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

Köv. Eörstől fogva, Hegyes Tő körűi ismét jobban kezet fognak az egymástól különöző hegyek, egy körbe futván öszve, ismét egy nagy kies völgyet formálnak. Itt teremnek az Abrahams )mi, Filepi, Etséri, Sz. Békályi,

112 Kékkúti, 's a' t. borok. - Köv. Eörs 's a' Balaton között vagyon egy új savanyúvíz forrás, az úgy nevezett Pál-köve,

113 melly, a' letsapolás által viztűl meg szabadult helyen támadott, 's ugyan tsak ismét elöntetett; de a' mint hallom a' vízparttól bellyebb, még pedig mint jobb tuljadonságú, újra felfedeztetett Köv. Eörstől éjszakra vagyon Kékkút, hasonlókép savanyú vizzel.

114 Az ezutání tájnak hegyei már több felé veszik futásokat, 's több helyeken termő boraikkal nem alább valók a' most említetteknél. Köves -K ál 's Antal f a között fekszik Hegyes-Tő, mellynek tsutsáról igen szép kilátás vagyon. Tihany' szikla, félszigete, egy Balatonba nyúló magas hegysor is igen szembetűnő, mellynek riadó leánya

115 a' magas part, 's a' klastrommal együtt lévő 112 Ábrahám = Ábrahámhegy, Filep = Révfülöp, Etsér = Ecsér, Kővágóörs határában, Sz Békály = Szentbékkála 113 A Balatonrendeshez tartozó Pálkövén lévő, Rákóczi fejedelemről elnevezett kiépített savanyúvízforrást máig használják. 114 Már a római korban is használtak a kékkúti savanyúvízforrást, amelynek vizét ma Theodora Quelle néven palackozzák. 115 Utalás Csokonai Vitéz M. „A tihanyi echohoz" c. versére, amely igy kezdődik: „Ó Tihanynak riadó leánya!"