Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

mélysége 7 láb.

100 A' tó letsapolása által a' víz libelléja 3 lábat esett;

101 a' víz' kiterjedésének kevesülése által a' Mélt. Uraság kapott Keszthely kö-( 94 )rűl 3500; Kereszturott pedig a' Somogyi részen 700 holdat.

102 Keszthely a' Szántói Járásban fekszik.

103 A' többi Keszthelyi hegyek külömbféle nevezet alatt húzódnak a' Balaton mellett, alattok futván tsupa szőllőség között a' Füredi Országút, a' Keszthelytől 3 óra messzeségű S z i g 1 i g e t i g, a' hol éjszaknak tsavarodván, az útat is ugyan éjszaknak vonják magokkal, mivel Szigligettől szinte Köv. Eörsig a' part igen alatsony, 's posvánnyal bővelkedik, mellyet egy tsatorna mérsékel.

104 S z. M i h á 1 y, Balatonba nyúló kis gömbhegy, szinte fele útja Keszthelynek 's Szigligetnek, a' szép költői képzelmények számára pusztán hagyatva. A' tetején lévő kis Kápolna a' Sz. 11 7 láb = 2,22 m 1 3 láb = 0,95 m, más adatok szerint az 1822-es Sió-nyitást követően 4 lábbal (1,26 m) csökkent a vízszint (Sági K. 1968. 456.) 2 Külön igazgatás alatt állt a keszthelyi és a keresztúri uradalom. 3 A későbbi keszthelyi járást még szántói (Zalaszántó) járásnak hívták. 4 Hrabovszky közlése nagyon érdekes. Beudant francia földrajztudós 1818-ban járt erre, és azt írta, hogy a Szigliget és Ederics közötti út a mocsáron át, csak időszakosan járható, és ugyanez vonatkozik a Badacsony és Szigliget közötti területre is. 1820-ból van adatunk, hogy a vármegye elrendelte a Szigliget és Ederics közti töltés megépítését (Dornyay B. 1934. 28. és 60.), de hogy ez ténylegesen mikor készült el nem tudjuk. Bajomi István 1931-ben készült térképe már feltünteti (Bencze G. 1986. 180.). Tudomásom szerint Hrabovszky tudósítása a legkorábbi adat ennek az útnak a használatáról. Az általa említett, Szigligetnél északra forduló út a mai Szigliget-Badacsonytördemic-Nemesgulács-Káplalanlóti-Kővágőörs út nyomvonalának felel meg.