Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

elkel 12 xron.

75 - A' víz szine Somogy felől sokkal haragosabb, 's nem olly kék a' túl fekvő hegyeknek árnyékaik miatt. V. Jan. 16-kán Szála Vgyének Balatonra dűlő része a' Megyének keletre Alsó Eörsig, nyugotról nyúló nyelvformájú tsuttsát teszi, nem említve a' délre meghajló szakadékok, 's ugyan azért már nem igazi Balaton mellett terülő, hasonlókép Szálához tartozó, Somogynak nyugoti részét befogó, sikságot. Ezen darab föld a' nagy, 100 • mértf.

76 nagyságú Vgyének kis része ugyan, 's nagyobb részént ennek tsak a' Tapoltzai járása,

77 de minden tekintetben a' többinek, mint a' Czethal farka, fő ereje. Keszthelytől felfelé éjszaknak szinte a Jánosházával határos N y a v a 1 á d i g,

78 mintegy 10 órányi messziség, mind Szálához tartozik; Zán75 12 x = 12 krajcár. A föveny a víz fenekén és partján található aprószemcsés, homokos, üledékes talaj. Bár sehol nem találtam erre vonatkozó adatot, csakis arról lehet szó, hogy az itt található finom homokot az irodákban a tinta felitatására használták. Az itatóspapír elterjedése előtt az írókészlet tintatartó és homokozó tégelyből állt. 76 • mértf. = négyszög mérföld, magyar mérföldben mérve 69,78 km

2 ausztriai mérföldben mérve 57,55 km

2

. A triannon előtti Zala megye területe 5955 km

2 volt. 77 A tapolcai járáshoz tartozott a Balaton part Balatonedericstől Alsóörsig. 78 Nyavalád = a mai Zalaerdőd elnevezése 1889-ig.