Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)
a' partoknak szép koronái, a' thyrzusszal 65 bőven koszorúzott hegyek nyugosznak. Meggyőzi ekkor a' Zordon évrész a' nyakas elementumot, 66 a' szelek vad kénye szerint sokféle magasságra hullámzott habokat nyugvó tükörre simítja. Felszabadul ekkor szerteszét az egyébkor 4, 5 helyekre szorított közösülés, 67 's közelebb hozza a' tél Somogyot Szálához. De Barátom, tsak fondorkodó marad az elementum, 's én ekkor is tsak azokkal tartok, a' kik azt mondják, hogy száz mértföld a' Balaton. Azonkívül, hogy a' síkos jéghát minduntalan lábtöréssel fenyeget, nem kell gondolni, hogy az egyszer befagyott Balaton egész télen zárva maradna. Mert a' jég alatt is dúlnak a' habok nyughatatlan szélveszes időkben, ' s jégfedelek' nyöszörgésével olly irtóztató morajt támasztnak, hogy a' kevéssé távolabb falukba is behallik. Ezen téli zajos tüneményt riadásnak nevezik a' Balaton mellyékiek, 's ekkor nagy nyílások támadnak a' jégen, mellyeket a' tapasztalt lovakkal keresztül szoknak ugratni, külömben irtóztató veszély lebeg az utasokon. 68 Áltáljában véve a' mi Balatonunk igen nyughatatlan víz, minden áltjárás félbeszakad a' zivatarok idején, mellyeknek némelly meszebb lévő thyrzusz = Dionyszosz és kísérőinek jelvénye, fenyőtobozban végződő, szőlőlevelekkel és repkénnyel körülfont bot. elementumot = elemet 4, 5 helyekre szorított közösülés = 4-5 helyre szorítkozó átkelés A „riadást", amit Jókai M. Aranyember c. regénye „rianás" néven tett közismertté, nem a jégpáncél alatti víz hullámzása okozza, amint Hrabovszky véli, hanem a hőmérséklet ingadozása. Ha alább száll a hőmérő higanyszála a jég összehúzódik, és repedése okozza az erős hangot. A rianás távolról sem olyan veszélyes, amint azt a szerző sugallja.