Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

rónája, a' Karpathok között; de véleményem szerint, valamint mindenütt, úgy az Aestheticában

23 se kedvelhetjük az excessust;

24 a' borzasztó elnyomja a' vizsgálódóban a' lágy érzeményeket. A' szelídebb Pozsonyi vég Karpathi hegyeket, az alattok zuhogó felséges Dunát, 's a' körüle zöldelő ligeteket feljűl múlja Balaton mellyék a' természeti kellemeknek

25 bővebb külömbözése, messzebbre terjedése, 's vígabb Bacchusza; fertő mellyékét pedig nagyobb hegyei, a' bőség szarujának bővebben ömlése, 's az előidőnek több maradványai által. Az itt minduntalan megjelenő Anglus, Frantzia utazók bizonyítják ezt*). IV. Januar. 14-kén Balaton mellyék nevezet kiterjed Szála, Somogy és Veszprim Vgyéknek

28 mind azon részeik-( 86 )re, mellyék Balaton tavára dűlnek, 's magasan reá nyúló partjaikkal további terjedését gátolják. Napkeleti *) I,. Magda Statistical, Szála Vgyénél.

29 23 Aestheticában = esztétikában; a művészi alkotások tanulmányozásában 24 excessust = túlkapást; szertelenségét 25 kellemeknek = szépségeknek 26 Bacchusz (Bakkhosz) = a bor istene a görög mitológiában; itt célzás a tó körüli szőlőskertekre 27 fertő mellyékél = a Fertő tó környékéi Vgyének = vármegyének 29 Magda Pál, földrajzi író (1770-1841) „Magyarország és a határőrző katonaság vidékének statisztikai és geographiai leírása" c. munkája Pesten, 1810-ben jelent meg.