Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

KATONA NÁNDOR (1864—1932) Először Mednyánszky Lászlótól, később Budapesten és Párizsban tanult. A Műcsarnok kiállításain az 1890-es évek végétől vett részt, főleg fenyőerdős tátrai tájakat ábrázoló festményeivel. 1901-ben a Műbarátok Köre, 1921-ben a Nemzeti Szalon rendezett kollektív kiállítást a műveiből, melyek között néhány hangulatos balatoni témájú képe is feltűnt. Kitüntették itthon is és külföldön is. 1932-ben hagyatéki kiállítása volt a Műcsarnokban. Számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. EST A BALATONON o. fa, 25,5 x 34,5 cm Jelezve jobbra lent: Katona Nándor Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: 54.406 T KUNFFY LAJOS (1869—1962) Első mestere Greguss János és Vágó Pál volt. Münchenben Hollósy Simon, Párizsban a Julian Akadémián J. P. Laurens és B. Constant tanította. 1894-től szerepelt hazai és külföldi kiállításokon. 1903—14-ig Párizsba n élt, de a nyarakat általában mindig itthon töltötte Gálosfán, Vargán, majd 1905-től Somogytúron. 1914-től Budapesten is volt lakása, de az év egy részét akkor is Somogytúron töltötte, 1938-ban végleg visszavonult somogytúri birtokára. A Magyar Népköztársaság érdemes művésze volt. BALATONI TÁJ. 1935 körül, o. fa, 18.5 x 23.5 cm Jelezve jobbra lent: Kunffy A művész hagyatéka LIBAY KÁROLY LAJOS (1816—1888) Apjának, Libay Sámuel ötvösneka műhelyében sajátította el az ötvösmesterséget. 1835-ben mint ötvöslegény került a bécsi Akadémiára, de festészettel kezdett foglalkozni. 1840-től küldött képeket a pesti kiállításokra. Finoman részletezett tájakat és vedutákat festett és rajzolt utazásai során itthon és külföldön, Münchenben, Nürnbergben, Rómában, Firenzében, Egyiptomban és Jeruzsálemben. TIHANY. 1857. ceruzarajz 161 x226 mm Jelezve: Tihany Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: 1937-3136 Repr. 7. kép 90