Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

„földiekkel játszó égi tünemény" látományában. — Amikor a mester visszakerült gyermekkora szép tájékaira, a Balaton somogyi partjára festeni, akkor hangzott el ajkáról ez a megható vallomás: . .. ,,az az ecset, amellyel dolgozom, boldogságot szerző hangszer a kezemben. Én senkit nem irigyelek, a legboldogabb emberek közé számítom magamat, mert nagyon-nagyon kedvemet találom munkámban".. . Derűs életöröm fejeződik ki Csók István műveiben is. Hosszú párizsi tartózkodása után itthon letelepedve, az 1910-es évek közepétől töltötte rendszeresen Balatonaligán családjával a nyarait. Művészetének igen termékeny időszakát jelentik ezek a balatoni hónapok. Egyik legszebb és legjellemzőbb alkotása is itt készült: a Keresztapa reggelije. A dúsan terített reggelizőasztal mellett ülő, joviális férfi mögött az aligai part zöldelő dombjait és a Balaton sima tükrét festette meg. A portré, a táj, a csendélet mesteri összekapcsolása, a különböző műfajok bravúros egyesítése Csók e remekműve, amely a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának egyik vonzó képe. Epikureusi, megelégedett hangulat árad e képből, mestere derűs életszemléletének visszatükröződéseként. Hasonlóan derűs hangulatú, szép táji háttérrel, a vízparton ülő kék fürdőruhás Fürdőző nő (37). Balatoni tájképeiben nemcsak a tó nyugodt tükrét festette, a viharfelhős eget, a színekben dúskáló, tarajosodó hullámokat, a szivárvánnyal ívelt Balatont is megörökítette. Szivárvány a Balaton felett (20). A mélykék, haragoszöld, éjsötét vízben felmagasodó, fehér tarajos hullámok hátterében a túlsó parton, a tihanyi apátság parányinak tűnő körvonalai rajzolódnak a viharfelhős égre. A háborgó víz felett megejtő szépséggel lebegő pára és víztünemény: a szivárvány íve. A patriarchális kort megért Kunffy Lajos is a somogyi part szülötte volt. Baráti kapcsolat fűzte Iványi Grünwald Bélához, Rippl-Rónai Józsefhez, Edvi Illés Aladárhoz, Szlányi Lajoshoz, akiket mindig szívesen látott vendégül somogytúri kúriájában. Festészetének témája: a falusi élet és a somogyi táj volt. A Balatonhoz leginkább Lel lére járt át Somogytúrról. Emlékezéseiben írta „a Balatonnál a gyorsan változó színárnyalatok megrögzítésére készítettem vázlatokat". Egykori somogytúri műterme ma emlékmúzeum, műveiben a somogyi emberek örömét, bánatát, hétköznapját, ünnepét realisztikus felfogásban örökítette meg. — Hermann Lipót is a somogyi partot látogatta szívesen, s az 1920-as években festette természethű Balaton-parti képeit. 32