Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

a realisták kísérték, a modernek, főként Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Egry József, Bernáth Aurél megelőzték a költőket."

2 Festészetünkben az ébredező realizmus, a szabadtéri festés Mészöly működése nyomán az ,,új hívők" egész seregével gazdagodott. A századforduló idején, hazánkban, a plein air festés népszerűvé válásával festőink nagy számban „fedezték fel" újra és újra a Balaton vidékét. Deák-Ébner Lajos, a szolnoki művésztelep egyik alapítója, aki Mészöllyel jó barátságban volt, és balatoni festményeit még Párizsban megismerte, az 1890-es évek elején Kenesén festette a halászok és a nádas, zsombékos partnak még civilizációmentes életét. Kenesén akkortájt egész kis kolónia festett együtt, csupa jó barát: Deák-Ébner Lajos, Aggházy Gyula, Nádler Róbert, s a kitűnő építész és festő Schikedanz Albert. Aggházy Gyula előadása is sok rokonságot mutat Mészöly művészetével, de hangvétele halkabb és bátortalanabb, Mészöly poétikus valóságlátása nála a szárazabb naturalizmus felé távolodott. Nádler Róbert művészetének kapcsolatai mélyrehatóak a Balatonnal. A víz, a tenger festészetének állandó témái, európai utazásai során a mediterrán és az Északi-tenger látványa is magával ragadta, és alkotásra késztette. A Balaton mindig változó tükrét nemcsak olajképeiben, hanem főként gyorsan, biztos ecsettel festett akvarelljeiben örökítette meg: „Hullámcsapás a Balatonon", „Mosás a kenesei parton", „Fodros Balaton", „Mocsaras Balaton-part", amely utóbbival 1892-ben az Esterházy-féle akvarell díjat is elnyerte. Valentiny János is a múlt század utolsó évtizedeiben szerepelt balatoni témájú képeivel a Műcsarnok kiállításain. Mészöly követői között említhetjük, képeiben a Baiaton környéki népélettel is szívesen foglalkozott. A hazai plein air festészet nagy úttörőjét, a Majális festőjét, Szinyei Merse Pált idős korában igézte meg a Balaton szépsége. Az akkor már elismert, európai hírű, nagytekintélyű mester, a Képzőművészeti Főiskola igazgatója, a század elején, felvidéki szülőföldjének, a sárosi hegyesdombos vidéknek lankás tájairól nyaranta Capriba vagy később a Balatonhoz látogatott el, új témát, felüdülést keresve. A fonyódi parton, 1916 —17-ben töltött néhány hetet a betegeskedő művész, ahol egészségileg felfrissült, és mintegy tíz képet festett. A Balaton a fonyódi partról című (18) derűs hangulatú, világos színskálájú festménye is ekkor született. — Mednyánszky László, festészetünk különös, magányos óriása sem vonhatta ki magát a Balaton varázsából. Az erdő rejtelmességének, az alföld végtelen síkjának, a tengerszemeknek, a tiszta vizű hegyi patakoknakafestője1910körül járt a Balatonnál és festette a Balatoni táj című, egyszerűségében vonzó képet, alkotóművészetének egyik remekét. — Az impresszionizmus egyik jeles hazai képviselője Perimutter Izsák többször megfordult a Balatonnál, Berényben festette a Balaton partján mosó nők (51) című oldott festőiségű, finom színhatású képét. A XX. század első évtizedeiben Rippl-Rónai József friss üde pasztelljeivei, Vaszary János dinamikus erejű ábrázolásaival, Iványi Grünwald Béla a tó vizének és egének szín- és fényjátékát érzékeltető képeivel, Csók István a vihar félelmességének és a csendes víztükör megörökítésével vett részt a Balaton festői látványának modern megfogalmazásában. Mind a négy művész — Rippl-Rónai, Vaszary, Iványi Grünwald, Csók István — az „édes Pannónia" szülötte, felnőtt fejjel, vagy életük alkonyán is hűségesen vissza-visszatértek „Somogyországba", a Dunántúlra. 26