Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

Ligetit, aki Markó leghűségesebb tanítványa és művészetének méltó folytatója lett, Itálián kívül Kelet csodavilága is vonzotta, a Szaharától Palesztináig, Libanon vidékéig járt a sivatagokban, a pálmák és cédrusfák árnyékában. Keleti utazásainak benyomásait itthon dolgozta fel sima felületű nagy olajképekben. Ezeknél azonban sokkal keresetlenebbek és vonzóbbak hazai élményeiből született tájképei. Egyik legérettebb, legkitűnőbb műve Balaton témájú: a Magyar Tudományos Akadémia Kisfaludy terme számára 1870-ben festett A Balaton Szigliget vár romjaival. A szigligeti öböl a györöki „Szépkilátóból" tárul legszebben elénk; Ligeti Antal is innen festette a tájat ezen a művén és más kisebb méretű, szelíd szépségű festményén is. A szigligeti öböl gyönyörű látványát a ,,lomhatestű" Badacsonyt, tömör bazaltoszlopaival és szőlőborította lankáival, a hozzásimuló Szentgyörgyhegyet és Somlyót, s az öböl felett a Szigliget várával koronázott Várhegyet, s lenn a tó sima vagy tarajos tükrét (46). Brodszky, Ligeti romantikus lendülettel festett képeinek irodalmi párhuzamaként említhető Eötvös Károlynak, a századvég kitűnő elbeszélőjének szemléletes színes leírása „Utazás a Balaton körül" című könyvéből, melyben a Badacsonyt így személyesíti meg: „A Badacsony napkeleti oldala, mint öreg, hatalmas uraság, amint leül a parton s lábait füröszti a vízben. Feje kopasz, arca mosolyog, dolmánya tele boglárral és pitykével. Minden boglár egy-egy szép pincze, nyaraló, szőlőhegyi hajlék. A távolból valamennyi fénylik a déli napsugárban". . 1 Molnár Józsefet is fiatal kora óta magával ragadta a természet szépsége. Brodszky Sándorral együtt barangoltak a bajor, tiroli, svájci hegyekben, Ligeti Antallal pedig Rómában. Stílusában szorosan kapcsolódott id. Markó Károly követőihez. A Bach-korszakban történelmi festményeiben adott hangot nemzeti érzésének. A Balatont, festészetének témájául, tulajdonképpen már idős korában választotta, 1884-től, még több mint egy évtizeden át, festette hűségesen és szerepelt balatoni képeivel a Műcsarnok tárlatain. Egyik legszebb és legismertebb képe az Aligai szakadék (12), amely a Balaton legkeletibb részének, lösszel borított, jellegzetes meredek partfalát ábrázolja alkonyati megvilágításban. Tetején ritka lombú fákkal, az előtérben bokrokkal, alakokkal — a horizonton a Balaton sima tükre tengerként olvad egybe az égbolttal. A somogyi partot is sokszor ábrázolta festményein: a Balaton-part Boglárnál (50) részletmegfigyelésekben különösen gazdag alkotása. Az előtérben partra húzott ladik, mellette botjára támaszkodó, a táj szemléletében elmerülő pásztor. A finoman fodrozó vízben, a parthoz közel, cölöpökre épült deszkakabinok. Jobbra a háttérben a boglári hegy. A kép a sekély vízben és a parton álldogáló, pihenő tehenekkel és libákkal nyugalmas, szinte bukolikus hangulatot áraszt. A Balaton szépségének festésében Telepy Károly — Ligetiék néhány esztendővel fiatalabb kortársa, a hazai képzőművészeti élet kitűnő szervezője — is kivette részét. Termékeny életében hosszú évtizedeken át festette a természet ezernyi változatosságát, hegyvidéki vagy vízparti tájakat, s gazdag sorozatát a Balaton vidékének. Rajzokkal teli vázlatkönyvei arról tanúskodnak, hogy mindig a természet közvetlen tanulmányozása volt alapja festményeinek. A Balaton környéki várak ábrázolásában — Szigliget (13), Sümeg, melyeket 1890-es évek végén festett, nem csupán a táj romantikus hatású látképét adta, hanem az architektúra hű rajzára is törekedett; ezeken nyoma sincs az olyan fajta párás festőiségnek, mint néhány más balatoni képén. Azon a kisméretű Badacsony festményén (56), mely a Balatoni Képtárban szerepel, a rajz elsődleges fontossága szinte eltűnt, a körvonalak felolvadnak a párás hatásban. A Badacsony tömege, a partot koszorúzó dombok, a víz mentén épült házak a tó tükrében alig sejthetően látszódnak. 16