Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

megbízással láttál el a századvégi budapesti építkezések során, középületek, paloták, templomok belsejének dekoratívfestését végezte. Magyarországi tájképei közül különösen megragadó a régi Tihanyt ábrázoló dokumentum értékű akvarellsorozata, de megörökítette Visegrád és Dévény romjait, Zsámbék középkori templomának maradványait. TIHANY. 1899. akv. p. 12x16,5 cm Jelzés nélkül Bakonyi Múzeum, Veszprém Ltsz.: 67.2 TIHANY. 1909. akv. p. 28 x 38 cm Jelezve jobbra lent: 1909 Reissmann K.M. Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: 63.218 Repr. 52. kép RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861—1927) A magyar festészet egyik legkitűnőbb, franciás iskolázottsági! mestere. A müncheni Akadémián tanult, majd 1887—88-ig Munkácsy mellett dolgozott Párizsban. 1889-ben festette Nő fehér-pettyes ruhában című szecessziós, síkszerű művét, mely Munkácsytól eltávolította. 1892-ben Neuilly-be költözött skót festő barátjával J. P. Knowles-szal együtt, ahol tíz évet töltött, ún. „fekete korszak"-ának termékeny éveit. Barátságot kötött a ,,Nabis" (Próféták) művészcsoport tagjaival: A. Mailoll-lal, E Vuillardral, P. Bonnard-ral. Iparművészettel foglalkozott, Andrássy Tivadar budai palotájába ebédlőt tervezett, felesége Lazarine Rippl-Rónai tervei alapján tapisserie-ket szőtt. 1902-ben hazaköltözött, szülővárosában Kaposvárott telepedett le, művészete színesre válik, majd 1907-től ún. „kukoricás korszaka" következett. A kisvárosi élet jellegzetes alakjait, otthonát, családja tagjait festette. Utolsó korszakában többnyire csak pasztelleket készített, főként női arcképeket. Legértékesebbek a „Nyugat" írógárdájáról készített portréi és önarcképei. Rendkívül termékeny művész volt, több mint 2400 olajképet és pasztellt festett. Életében és halála után is számos kiállítást rendeztek műveiből, legutóbb születésének századik évfordulóján a Magyar Nemzeti Galéria és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum. 1968-ban Tihanyban volt nagysikerű kiállítása. ROHBOCK LUDWIG (XIX. sz. közepe) Nürnbergi festő és rajzoló. A Magyarország és Erdély képekben (1857) c. mű számára készített rajzai tették nálunk ismertté. 105