Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

Az első világháború és az azt követő gazdasági válság hosszú időre eltolta a szép terv megvalósításának lehetőségét. A ma is álló múzeumépület építése 1928-ban kezdődhetett meg, Györgyi Dénes műegyetemi tanár tervei szerint (1. kép) s csak 1938-ban fejeződött be. Az új épületben kapott helyet a Balatoni Múzeum saját, akkor már gazdag gyűjteményén kívül Darnay Kálmán értékes sümegi magángyűjteménye is, amely részben ajándék, részben vétel formájában került állami tulajdonba. Az új épületben 1938-ban nyílt meg az első állandó kiállítás. 1940-ben dr. Darnay-Dornyay Péla gimnáziumi tanár kapott megbízást Lovassy Sándor örökének átvételére. Az új igazgató keszthelyi születésű, lelkes Balaton barát volt. A második világháború azonban megbénította a Múzeum működését és hatalmas károkat okozott. 1945. március 28-án azt a tehervonatot, ami a Balatoni Múzeum anyagának értékeit nyugat felé szállította, légitámadás pusztította el a zalaegerszegi állomáson. Keszthelyen sértetlen maradt a szép múzeumépület, a gazdag szakkönyvtár, a muzeális anyag azonban szinte teljesen hiányzott. Az anyag pótlására a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 1947. óta nagyarányú ásatások kezdődtek Keszthely környékén. 1949ben a gyűjtő és ásatómunka lehetővé tette új, állandó kiállítás rendezését a Balatoni Múzeumban. 1949. július i-én megnyílt az ország első, modern múzeumi kiállítása, amely hosszú ideig megszabta a magyar múzeumi kiállítások külső képét és tartalmi mondanivalóját is. Természetesen ebben a kiállításban még sok volt a különböző múzeumoktól kért kölcsönanyag. Az azóta eltelt idő során a Balatoni Múzeum gyűjtőmunkája olyan új anyagoka* eredményezett, hogy sor kerülhetett a mostani, 1967. október 14-én megnyitott kiállítás rendezésére. Az új kiállítás a táj, elsősorban a Balaton változásaival hozza párhuzamba a tó peremén élt ember történetét. Figyelmeztet, hogy az utak révén már az őskorban is távoli tájak kultúrája érintkezett egymással. Bemutatja azokat a növényi maradványokat és azok mai megfelelőit, melyeket a régi ember ismert és termelt. A természettudományos részekben is utalni kívánunk az emberre. Ezek az új kiállítás alapszempontjai, ezt a célt szolgálja a sok modell és makett, melyek betűnél jobban magyarázzák a múltat.