Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

A Georgikon emlékanyagit a 4. számú tárlóban szemléltetjük, míg a 4. és 5. tárló között Festetics György mellszobrát állítottuk ki (56. kép). A szobor mögött a XIX. század közepének Keszthelyét láthatjuk, Rohbock metszete alapján. „Nyelvében él a nemzet" fogalmazta meg a kor törekvéseit felsőbüki Nagy Pál. A nemzeti nyelvért folytatott országos küzdelem egyik jelentős állomása a keszthelyi Helikon. A zseniális alapító Festetics György, a császár születésnapján rendeztette ezeket 18

16-tól haláláig, 1819-ig, s így a felső hatalom nem ismerte fel igazi céljukat, az erőtlen, gyenge magyar nyelv ápolását. A Helikon szereplői közül kimagaslik Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, dukai Takács Judit. A Helikon másik nagy érdeme, hogy békét teremtett a nyelvmüvelés területére visszaszorított, egymás ellen acsarkodó nemzeti erők között. Festetics György Helikonjának emlékeit az 5. számú tárlóban gyűjtöttük össze. 1848-ban a magyar nemzet haladó erői a köznemesség és plebejus értelmiség legjobbjainak vezetésével harcba szálltak a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás kivívásáért. 1849. április 7-én a király kinevezte az első felelős magyar minisztériumot. Batthyány Lajos gróf miniszterelnököt a szabadságharc leverése után kivégezték. Gyöngyhímzésű pénztárcáját, a Szabadságharc emlékeivel együtt a 7. számú tárlóban mutatjuk be. Bécs nem nézte tétlenül a magyar eseményeket. 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán csapataival Buda ellen indult. A 7. számú vitrinben balkáni kovás rendszerű fegyverek, övek, tölténytáskák, handzsárok utalnak erre a hadjáratra. Jellasics haderejét Pákozdnál, szeptember 29-én megverték a magyar csapatok. A pákozdi csatában részt vettek már a Keszthelyen, zömmel georgikoni hallgatókból alakult „Zalamegyei önkéntes csapat" harcosai is, akikből később október, november hónapban az 56. zászlóalj létesült. Az 1848-49-es szabadságharcban Zala megye két teljes honvéd zászlóaljat állított ki. Az említett 56-os zászlóalj a felvidéki harcok után Komárom várát védte. A vitrin baloldali hátlapja komáromi ostromjelenetet ábrázol, a korabeli metszetek alapján. Kormárom az aradi fegyverletétel után, 1849. október i-én adta csak meg magát. A vitrin bal oldalán látjuk Klapka tábornok utolsó hadparancsát. A vár feladásának egyik feltétele volt a védők szabad elvonulása. A hadparancs alatt a keszthelyi Béres Pál komáromi menlevele van kiállítva. A 47-es zászlóalj Buda várának visszafoglalásánál tüntette ki magát, elsőnek jutott fel a vár falaira. A vitrinhátlap Buda ostromának egyik jelenetét örökíti meg.