Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

fegyvereit, a 2. tárlóban pedig a kor keréklakatos fegyverzárát, s e zárak felhúzó kulcsait látjuk. Lópatkó, kengyelek, zabiák utalnak itt a harcok lovasaira, akik jelentős sikereket értek el. 1706. január 24-re Keszthelyre tűzte ki Bercsényi Miklós a Zala és Somogy megyék által kiállítandó katonaság seregszemléjét. Bercsényi maga is megfordult Keszthelyen 1706. március 13-án, amikor oltalomlevelet adott a város számára. Ezt egy későbbi, XVIII. századi átírásban tudjuk bemutatni. Sajnos nem ismerjük, mikor és milyen alkalomból kelt az az oklevél, melyen Rákóczi nagyobb pecsétje függött. Annyi azonban biztos, hogy Keszthelynek komoly kapcsolata volt Rákóczi főhadiszállásával. A Dunántúl felszabadítását Bottyán János tábornok 1705. novemberében kezdte meg. Első hadiszállása Pápa, majd 1706. novemberében Keszthelyre tette át azt, hogy a nyugalmasabb időkben a közeli Hévízen gyógykezeltesse köszvényét. Rabutin császári tábornok 1707-ben megkísérelte Dunántúl visszafoglalását. Bottyán állandó rajtaütésekkel zaklatta az ellenséget, amely elől a vidéket kiüríttette. Ezeknek a csatározásoknak legendás hőse béri Balogh Ádám, akinek süveg-fogója felesége, Festetics Júlia révén került Keszthelyre. Rabutin sikertelenül ostromolta Simontornyát, majd északnak, Balatonkenese felől kerülte meg a Balatont. 1707. karácsonyán Bottyánt elvezényelték a Dunántúlról. Utóda Eszterházy Antal két ízben csatát vesztett, s így 1709. augusztus elején Dieding János császári főgenerális elfoglalta Keszthelyt is. Lerombolták a keszthelyi végvár erődítményeit, a város sáncait, kapuit. 1739-ben a Festetics család Pethő Zsigmondtól megvásárolta Pethő János örökségére való minden jogát. Ezzel a vásárlással Festetics Kristóf egy régóta húzódó per tulajdonosa, annak megnyerésével Keszthely ura lett. Egymásután vásárolta meg az itteni kisebb birtokosok földjét és 1741-ben már J3 890 hold birtoka volt a Balaton mellett. A birtokok igazgatási központja Keszthely lett, ahol Festetics Kristóf 1745ben új kastély építésébe kezdett. A mai kastély őse ez az épület. Keszthely lakói a vár és megerősített város katonái voltak a török harcok idején, adót nem fizettek, földjeiket szabadon adták vették, hagyományozták. A Festetics család e jogokat nem ismerte el, és a város lakóit jobbágyi sorba kényszerítette vissza. A jobbágy felett a földesúr bíráskodott. A földesúri bíráskodás.emléke a kaloda. A földesúri börtön képét Richard Bright angol orvos útikönyvében (1816) találjuk meg. A felsorolt emlékeket a 3. számú tárlóban mutatjuk be. A jobbágy kötelességeit, a földesúr jogait az urbárium rögzítette. A föld a földesúré, melyből a jobbágy