Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

V. TEREM HONFOGLALÁSTÖRÖK HÓDÍTÁS (896-1686) A törzsi kötelékben élő magyarság 896-ban kezdte meg a Kárpátmedence meghódítását. A honfoglaló magyarok letelepült, keresztény népességet és magas mezőgazdasági kultúrát találtak a Balaton vidékén, ami még római talajból gyökerezett. Ez lényeges volt a magyarság életformájának átalakulásában. Krónikáinkból tudjuk, hogy a honfoglalók megostromolták Veszprém várát. Hallgatnak ugyan a zalavári és fenékpusztai harcokról, de ezek ostroma nyilvánvaló volt. Fenékpusztán két honfoglaláskorabeli nyílhegy az ostrom emléke. Ezeket, a kor más leleteivel együtt az !.. számú tárlóban mutatjuk be. Keszthely vidékéről hiányzik a honfoglaló magyar leletanyag. Ennek oka az, hogy az itteni népesség túlélte a honfoglalás viharait és a magyarok adófizetője lett. A vitrinben bemutatott honfoglaló magyar kengyelek, ezüst ruhadíszek Darnay Kálmán gyűjtéséből, Somogyból és Sümeg tájáról származnak. L (Szent) István szervezte meg a vármegyék rendszerét. Zala megye első központja Kolon, ahonnét hamarosan áttették a székhelyet Zalavárra. Zalaváron István 1019-ben bencés apátságot alapított. Uralkodása idején (1000-1038) épült a zalavári récéskúti bazilika, melyet a terem közepén felállított makett (48. kép) szemléltet. A récéskúti bazilika északolaszországi hatásokat mutat, azzal a szalagfonatos díszű kővel (49. kép) egyetemben, amely a zalavári Várszigeten került elő. A Zala folyó neve a késővaskori kelta névadást őrizte meg. A folyó eltőzegesedett völgyében, a Várszi-