Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

37. A megvert hunok a Fekete-tenger északi peremére húzódtak, ahonnan a keleti gótok viszont Pannoniába költöztek 456-ban. Legfőbb királyuk Valamer, a Dráva-Száva közén Sirmiumban és vidékén, Thiudimer és népe a Pelso tó a mai Balaton körül foglalta el új hazáját, a harmadik királyi testvér, Vithimer kettőjük között talált szállást. Jordanes gót történetíró szerint a keleti gótok későbbi nagy királya, Theoderich, Thiudimer fia, a Pelso tónál született. Atyjának, Thiudimernek Fenékpuszta, a későrómai erőd lehetett a székvárosa. Fenékpusztát ostrommal foglalták el a gótok, az ostromban elpusztult a 2. számú bazilika is. Az ostromot és a gótok letelepedését követő gyors újjáépítés során a bazilikát megnagyobbították és olyan új alaprajzzal építették újjá, ami a Fekete-tenger északi vidékén volt szokásban. A keleti gótok rövid pannóniai uralmának viszonylag kevés emlékét ismerjük, ezért kétszeresen jelentős az a lelet, amit 1967 tavaszán a Dabronc községhez tartozó ötvöspus^tan hozott felszínre a véletlen. Egy csontvázas női sírt találtak. A díszes, aranyozott ezüst fibulák és a lenvászon övre szerelt nagy ezüst csat a keleti germán női viselet jellegzetes tartozéka. Az ötvöspusztai női halottat nemezbe burkolva fektették tölgyfa koporsóba. A halott fejénél elhelyezett korsó könnyű kézikorongon készült, más technikával állították tehát elő, mint amivel a IV. századi pannóniai iparosok dolgoztak. A keleti gótok 471-ben a Balkánon át Itáliába vonultak. Nagy Theoderich-et Ravennában temették el, ravennai sírját mutatja be 38. képünk.