Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

megtaláljuk, de ezek erődítetlcnek. Közülük jelentős a Keszthely-apátdombi telep. Itt szinte derékszögben metsző utcákat alkottak a földbe mélyedő négyszögletes házak. A házakban kemencéket, igen sok kő-, csont-, agancs- és bronzszerszámot is találtak. Az értékfelhalmozódás a közösség vezetőinek kezébe összpontosult. Az értékek arany- és bronztárgyak, ilyenek félkész termékei, nyersanyagi vagy töredékei voltak. Veszély esetén elrejtették ezeket. Tulajdonosaik elpusztultak, vagy nem térhettek többé vissza az elásott kincs előszedésére, ezért gyakran kerülnek elő napjainkban is a bronzkor végén elrejtett bronzkincsek. Ezek általában a magaslati telepek közelében bukkannak elő: Keszthely-Dobogó, Rezi, Zalaszántó-Kovácsipuszta, Lesenceistvánd-Uzsa, Lesenceistvándon a temető és a Lesence patak völgye, Badacsony teteje és Badacsony-Köbölkút, Vállus, Badacsonytördemic, Kisapáti, Diszel-Halyagos, DiszelKoshálás, Csobánc. Várvölgyön, a Nagylázhegy tetején találták Keszthely vidék egyetlen nagy, e korhoz tartozó aranykincsét, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum szerzett meg. Két bronzkincset találtak csupán sík területen: egyiket Fenékpusztán, másikat Sármelléken. A bronzkorvégi- kor avaskori átmeneti időszak (urnasíros kultúra) emlékeit a 3. számú tárlóban mutatjuk be, néhány elrejtett kincs ép, és töredékes leleteivel egyetemben. A különféle kereskedelmi utak csomópontján jelentős fémműves központok jöttek létre, de az egyes telepeken is öntöttek bronzot. A Keszthely-apátdombi telepen talált öntőminta töredéke is ennek emléke. Az ékszerek is főleg bronzból készültek. A kor jellegzetes ékszerei a 3. tárlóban kiállított nyakperecek, különféle ruhakapcsoló dísztűk (21. kép), mellkorongok, karperecek és gyűrűk. A gazdagok igényeit bronzedények és arany ékszerek elégítették ki. Két kisebb bronzedény is látható a tárlóban. Bronzból készültek a fegyverek. Legfontosabb volt a kard, lándzsa és a nyíl, tőr, kés, balta, csukló- és karvédő tekercsek. A földművelés jelentőségére utal a bronz sarlók nagy száma. A terem közepén látható nagyméretű edényben (22. kép), mely Sárosdon került elő, gabonát tartottak az urnasíros kultúra emberei. A keszthelyi apátdombi csont zabiák a ló befogásának bizonyítékai. A vallási élet gyér emlékei is megtalálhatók Keszthely környékén. A cipő alakú edényeket áldozati célra használták. Egy ilyen töredék látható rekonstruálva a tárlóban. A vallási élethez tartoztak az ún. holdidolok. Ezek holdsarló alakú agyagtárgyak, talapzaton állnak és legtöbbször kosfejben végződnek. Egy ilyen kosfejes töredék látható kiállítva. Ezek a nap és hold tiszteletével összefüggő termékenységi kultusz emlékei.