Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

működés emléke a balatonvidéki bazalt, mely úgy kelet­kezett, hogy a hígan folyó láva a felszínen gyorsan lehűlt. A gyors lehűlés következtében a bazalt rétegei oszloposán elváltak egymástól. így keletkeztek a híres badacsonyi és szentgyörgyhegyi bazaltorgonák vagy kőzsákok is. Az oszloposán elváló bazalt legszebb pél­dája a hegyestői (Zánka közelében) kőbányában figyel­hető meg (6. kép). Ha a láva sok gázt és gőzt tartalma­zott, kihűlve hólyagos bazalttá merevedett („kenyér­kő"). Vulkáni működéskor levegőbe röpített láva a magasban gyorsan lehűlt és héjas szerkezetet vett fel. A nagyobbakat vulkáni bombáknak, az apróbbakat lapil­linek nevezzük. A bazalttufa lapillivel keveredett vul­káni hamuból képződött. A pliocén végi vulkáni működés emlékei közül ki­emelkednek a Tapolcai medence ún. tanűhegyei, a Bada­csony, Szentgyörgy-hegy, Gulács, Csobánc, Tóti-hegy, Haláp, és Hegyesd. A 7. képen a Badacsonyt, tőle jobbra a Tóti-hegyet. a kettő közt Csobáncot látjuk. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom