Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

működés emléke a balatonvidéki bazalt, mely úgy keletkezett, hogy a hígan folyó láva a felszínen gyorsan lehűlt. A gyors lehűlés következtében a bazalt rétegei oszloposán elváltak egymástól. így keletkeztek a híres badacsonyi és szentgyörgyhegyi bazaltorgonák vagy kőzsákok is. Az oszloposán elváló bazalt legszebb példája a hegyestői (Zánka közelében) kőbányában figyelhető meg (6. kép). Ha a láva sok gázt és gőzt tartalmazott, kihűlve hólyagos bazalttá merevedett („kenyérkő"). Vulkáni működéskor levegőbe röpített láva a magasban gyorsan lehűlt és héjas szerkezetet vett fel. A nagyobbakat vulkáni bombáknak, az apróbbakat lapillinek nevezzük. A bazalttufa lapillivel keveredett vulkáni hamuból képződött. A pliocén végi vulkáni működés emlékei közül kiemelkednek a Tapolcai medence ún. tanűhegyei, a Badacsony, Szentgyörgy-hegy, Gulács, Csobánc, Tóti-hegy, Haláp, és Hegyesd. A 7. képen a Badacsonyt, tőle jobbra a Tóti-hegyet. a kettő közt Csobáncot látjuk. 9.