Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

mészkő, legnagyobb tömegben Tapolca vidékén találjuk. A tapolcai tavasbarlangot (4. kép) is szarmata mészkőbe vájta a meleg víz, A miocén időszak végén hegyképző erők kezdtek működni a Kárpát-medence területén. Ez a működés a pliocén időszakban fokozódik. A paleozoikum során keletkezett hegységek lesüllyedtek, helyüket sekély tenger foglalta el. A tenger egyik öble lefűződött, amelyet Pannon-tengernek nevezünk. Ez fokozatosan édesvizűvé vált. Üledéke agyag, homok, homokkő és konglomerátum. Az üledékekben leggyakoribb maradvány az ún. „kecskeköröm'''' (Congeria ungula-capreae), egy kagylóféle megvastagodott héjtöredéke. A homokos part hullámverése koptatta le a kagyló vékony 6.