Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi hévíz ismertetési 1795-ből (Keszthely, 1941)

33. Boritz Józsefi Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896., p. 152) szerint „az első ismertetés, mely e (Héviz) gyógyforrásról szól — 1589-ből való; Gerhardt Pál irta." „A másik legrégibb ismertetés a HÉVÍZRŐL 1769-ből SZLÁBY zalamegyei főorvos tollából származik. De sem Gerhardttiak, sem Szlábynak nem sikerült a tó iránt az érdeklődést felkelteni," Dr. HANNY ÖDÖN 1887-ben azt irja (id. mű p. 3), hogy Dr. SLABY zalavármegyei főorvos 1769-ből való hévizi irata a grófi levéltárban őriztetik. Dr. HANNY Ö. szerint (p. 5) a 19-ík század közepén és pedig 1859-ben GERHARDT PAL keszthelyi orvos tett közzé egy rövid leírást Hévízről, melyben ezen fürdővíz gyógyhatását ismerteti. Bontz különben részletesen leirja Héviz fürdőjét id. művében, p. 151—156. 34. Hencz Antal: A Hévizi forrás. Zalavármegyei Évkönyv a Milleniumra. Nagykanizsa, 1896., p. 170—173. 35. Darnay Kálmán : Héviz regéje. Ország Világ, 1897, p. 774-775." 36. Sági János : A Balaton írásban és képben. Keszthely, 1903. Fischel Fülöp könyvnyomdája, Nagykanizsán. — Héviz p. 62—65. 37. Dr. Hanny Ödön : „Héviz gyógyfürdő (Keszthely mellett)." 3906. 38. Vasárnapi Újság, 1906., p. 513-515. 39. Dr. Lovassy Sándor : A keszthelyi Héviz tropikus .tündérrózsái. 4 tábla, 1 tervrajz és 25 szövegközti ábra. A Balaton tudom, tanúim, eredm. I. köt., 2. rész, 2. szakasz függ. Bpest, 1907. 40. Jordán Károly : A Héviz tó fenekének fölmérése. I. függelék Lovassy: „A k.-i Héviz trop, tündérrózsái" c. müve végén, p. 77—79. 41. Weszelszky Gyula: A Héviz tó chemiai vizsgálatának előzetes eredményei. II. függelék Lovassy: ,,A k-i Héviz trop, tündérrózsái" c. műve végén, p. 80—82. 42. Papp Samu — Hankó Vilmos : Ásványvizeink és fürdőhelyeink. 1907. E mű alapján állította össze dr. Papp Károly prof. 1919-ben a Schaffer-féle Általános geologiá-ban (p. 645—654.) ,,A magyar birodalom ásványos vizei"-t. Héviz: p. 646. 43. Dr. Schulhof Vilmos : Az ekratothermákról általában és Héviz gyógyfürdő balneolóciai beosztásáról. M. Balneológiai Értesítő I. évf. 1908. 44. U. az: Héviz gyógyfürdő. „Balaton" 1910. 3—4. szám p. 22—24. 45. Sági János : Keszthely, Balaton- és Hévízfürdő. Méreinyomda, Keszthely. 6573. (1910 körül,) Héviz p. 53—57. 46. Héviz. „Balaton" 1913. 5. szám, p, 45—46., 8. szám p. 96-97. 47. Dr. Schulhof Vilmos : Hévízfürdő haladása. „Balaton" 1914. 5. szám, p. 48-50. 48. H. Glück: Scirpus litoralis, ein für ungarische Tiefe-