Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi hévíz ismertetési 1795-ből (Keszthely, 1941)

meg-rontják, Innét nem ritkaság az em­lített Ferdőkben El - ájulást, Fő - szédel­gést, Gyomor - lankatságat, Vérhányást, ós több eféle ártalmas változásokat lát­ni, és szenyvedni. A Ferdő Helynek tágasnak, és tsak a szél s eső ellen va­ló árnyékos Épületnek kell lenni, hogy a külső levegő, a mellyel élünk, sza­badon meg-járhassa. Erre nézve a Desz­ka Épület, mint Keszthelyen van, leg­jobb. A mi Keszthelyi Hév-Vizünk et Gyú­ló Kénköves (Aer Hepaticus) levegő is lak­ja; de nem annyira, mint egy némelly, ha a szagáról Ítéletet kíván tenni, gon­dclná. Mentől több a Hév - Vizekben ezen gyúló levegő, az igaz, hogy annál tisztább a Kénköves Viz is ; mivel a Kénkövet fel-osztva hathatósabban meg­tarthatja. A Viznek homályossága ezen levegőnek hijjányosságából, ós a Kénkő­nek bővségéből származik ez illyes Hév­Vizekben. Elég jele tehát ezen Vizünk­nek tisztasága arra, hogy el - hitessük magunkal ezen levegőnek jelen-létét Kén­köves tulajdonságából. Más az, hogy a midőn alkalikos fel-olvasztott Rezet tse­peg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom