Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)

Márton plébániatemplomot is. Épen ezért ezt a dombot én könnyebb érthetőség és rövidség okáért, egyszerűen csak Szentmártondomb-ndk fogom ezentúl nevezni ; míg ettől délre, szintén a terrasz szélén, állhatott egy másik római épületcsoport, talán szintén őrhely, őrtorony, vagy kisebb erőd-féle. Ennek egykori létezésére kétféle okból következtetek: Podhradczky Józsefnek 1856-ban a- ;,Zakmegvei Keszthely" Gimmel írott dolgozata tartotta fenn azt a néphagyományt, melyet ő Keszthelynek nagy szülöttjétől, Fejér Györgytől, a kiváló történetírótól hallott, mely szerint „Keszthely valami kastélyról, mely a mostani premontreiek monostora és szentegyháza helyén feküdt vala, vette volna nevezetét." Mi igaz ebből a népmondából, mi sem? nem lehet már eldönteni, de azt hiszem a castellum—kastély —kastell— Keszthely, szerintem erőszakolt névszármaztatást, sem az erre vonatkoztatott elmélet, sem pedig másféle elmélet nem igazolhatja. A népmonda magja, lényege, — vagyis az az állítása, hogy itt e helyen hajdanában valami nagyobb, ismeretlen rendeltetésű épület (talán a keresztes lovagoknak éppen római romokra vagy alapokra épített kolostora, vagy mi?) — állhatott, az azonban valószínű, sőt szerintem bizonyosra vehető !