Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)

nyugatról illeszkedő, négyzet alapú helyiség (19, vagyis a mai Agnus Dei-t viselő zárókövei diszített premontrei sekrestye), 'élesen elkülönül úgy a beolvadni látszó rendház északi (20) részétől, mint pedig a vele nyugatról tőszomszédos, kisebb négyzetídomú és a környezőknél vastagabb falú helyiségtől (18) , amely talán toronylépcső lehetett. Aki ismeri a keszthely környéki, többi középkori ferences templomot, pl a kőröshegyit

17

), vagy a kisszentgrótit

18

), annak önkéntelenül az jut eszébe, hogy eredetileg a középkorban, sőt még az 1570 tájáról való * váralaprajz idején is, — ez a nagyobbik, négyzetalapú helyiség (19) , csakis egy hatalmas torony alapja lehetett, mint azt a kőröshegyi és kísszentgróti analógiák igazolják. Ez a hatalmas, messze ellátszó torony, a templom erőd jellegének idejében mindvégig állhatott, 17) Dr. Dornyay Béla: Balaton és környéke részletes kalauza. Bpest, 1934. p. 330. 18) U, o. p. 363. 19J P. 207- 208. Agnus Dei. A premontrei sekrestye záróköve.