Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)

együtt laktak, de néhány év elteltével, mivel a török a rendházat, a várossal együtt felégette, a rendházat egészen elhagyták. . Midőn Kanizsát a mieink 1690 ápr, 13-án visszavették, ezzel a török a vidékről kiszorulván, a ^kolostor megszűnt várerőd lenni." Bontz tehát egyik helyen (p. 88) azt mondja, hogy 1552 után lett a keszthelyi rendház és templom erőddé alakítva, másik helyen (p, 207) pedig, hogy 1600-ban alakították azokat várerőddé. Alább látni fogjuk, hogy a történelmi igazság középen van, vagyis inkább az 1552 utáni átalakítás mellett szól. Még egy érdekes kis adatra akadtam, Keszthely várára vonatkozóari J^. K&mg Kelemen: ,,Hétszázéves ferenc/s élet Szécsényben" c. müvében, ahol a 152-ik oldalon ezeket olvashatjuk' „Komáromi Akkurzius, ferences páter, 1659-ben Sümegről jár Keszthelyre, ahol a várban igehirdető. Itt is hal meg 1659-ben." Ha tehát akkor nevezett páter Sümegről jár a keszthelyi várba igehirdetésre, kétségtelen, hogy ekkor már nem laktak itt állandóan a ferencesek, de a vár lelki szolja k^^t^f Uí^ce^ gálatát még igy is ellátták ! t^vc^ ßjft-fefceweiee . Jóformán ennyi az egész, amit az K^Á N e kjuik&í4^*3- e

ddigi irodalom Keszthely váráról tudott. r<£ TTTIT Végül mikor a premontreiek kétemeletes i^^fcAd*,/***- főgimnáziumátépítették, 1892-ben többször U^^C1^3- kr*1 akadtak falmaradványokra, melyek a haj-