Dr. Darnay-Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 1. (4.) (Keszthely, 1943)

kútban, de az 1941—42 évi tél fagya nagyon ártott e szép harasztnak. 1942 nyarán azonban már eléggé megerősödött újból. B) PHANEROGAMAE. Gymnospermae. 7. Sequoia gigantea. Régóta ismerem három hatalmas példányát a lesencetomaji gróf Deym- jelenleg gróf Károlyi-\é\t parkból. Földváry Miksa: A Bakony hg. és a B.-alja természeti emlékei. Bp. 1933. 73. Dornyay : Balaton. 1934. 232. 8. Taxodium distichum. 1935-ben ajánlottam ültetését a Balaton vizenyős partvidékén. I. és E. (= Ifjus. és Élet) X. 1935. 255-256. Azóta szerencsésen és nagy tömegben műveli a Festetics hercegi uradalom Hévizén, de másfelé is érdemes volna ültetni ezt a szép és hasznos fenyőfát ! 9. Az erdei fenyőt (Pinus silvestris) a Balatonvidéken is éppúgv őshonosnak tartom, mint ahogy ezt először sikerült kimutatnom a Bakonyban is. Dornyay: Bakony 1927. 25. és Balaton 32. 10. Ulmus glabra Mill. A keszthelyi Fenék-ptajbalatoni műútja mellől 1941-42-ben sok szép öreg szilfát kivágtak. Szerencsére a parti szilas (ulmetum), a cserkészek kedvelt tanvája még elég jól tartja magát. Dornyay: A szilfáról. I. és É. XVII. 1941.9-11. Fenéki gólyafészkes szilfák. 11. Ruscus aculeatus L. Dornyay: A csodabogyóról. I. és É. XV., 1940. 133-134. Vállusi erdészlak fölött, a Várod E-i lejtőin. Zalaszántó, Puposhegy. Edericsi Sárkányerdő. Szőcsény-puszta, Véssey Sándor gyönyörű erdeje. Borbás a Dobogómajor mellől említi, én a fölötte «melkedo cserszegtomaji Bikeden találtam 1941 tavaszán. 12. Corylus colurna. Rezi plébánia - kert. Dornyay Ttud. Közi. 1931. 63: 478-481. és Balaton kai. 1934. 272. Kéthely (Somogy m.) Gr. Hunyady-park. Dornyay u. o. 344-345. 13. Daphne mezereum L. Gyenesdiás, Büdöskutivölgy fölött, az Öregszéktető ny-i old. 1941 tavaszán. 14. Daphne laureola. L. Vállusszentmiklósról a Somostető felé menet, többször találtam. Dornyay: I. és É. VIII. 1933. 224. 15. Gentiana cruciata. L. Vállusszentmiklós forrása fölötti gyönyörű bükkös (fagetum) kiirtása óta ezt a ritka növényt sajnos már nem találom ott ! Dornyay: I. -és É. VIII. 1933. 224. 16. Listera cordata. Uzsaszentlélek.

Dotnyay u.o. 17. Primula acaulis L. Láttam ültetve egy keszthelyi erdész-siron. Zalavárról hozták be a keszthelyi piacra 1941. III. 14. 18. Cyclamen eiiropaeitm. L. Régebben a zalaszántói Falumalom fölött találtam. Dornyay: I. és É. VI. 1931. 397. Ezt idézi Jávorba Sándor Mat. és Ttud. Ért. 1940. 59. 990. Sajnos ott már kipusztult. Igen sok kerül belőle Keszthely piacára a közeli Garabonc Zalamerenye stb. dombvidékének erdejéből. Dr Pintér Dénes barátom meg is telepítette gyenesdiási kertjében, ahol azóta is szépen virít. 19 Saxifraga granulata. Rezi-várrom. Dornyay : I. és É. VI. 1931. 397. 20. Pulsatilla grandis. Nemespécsely Ny-i tőszomszédságában nagy mennyiségben találtam virágban és bimbóban 1931. III. 29. Zalavárról hozták Keszthely piacára: 1941. III. 14. Egyszer nyáron találtam sok virágját a Szentmihálydombon. 21. Aconitum vulparium. Rchb. Rezi várrom alatt 1933. nyarán. 22. Cotinus coggygria. Scop. Érczlcövy Adolf (előbbi neve Ploetz Vencel, 1818—1883.) 1937-ben kifogásolja Fényes Elek keszthelyi leírását, ily módon : ». . . elfelejté a munkás iró topográphiájába szőni Keszthely kereskedelmének egy legnevezetesebb ágát, a szömörce-szedést. Ezen csemete szedése nyáron több száz embeit foglalatoskodtat és táplál, leveleiből a tabakok festéket alkotnak. V.o. Dornyay: Keszthely topográfiai tekintetben 1837ben. Keszthely, 1937. 16, 17, 19-20. — A »Nemes Győrfi Sándor Törvény Biróságárul való Lajstrom, Az 1814 évre.« c. köveskáli kéziratban (Cserjesi Károly » Köveskáli Levelesládája* a Balatoni Múzeumban.) ezt olvasom : la Február, Petrás András Pápai Tobaktul Szömörce Árondát vettem bé .. 20 F. — Jankó J.: A Balatonmelléki lakosság néprajza, Bp. 1902. 39. irja B. füred helynevei között : 85. Szőmörcze-szürü, majd p. 79.: Szömőrcze-szürü B.-F.-en, a rajta termett rhus cotinusról. (Magy. Tájszót.) Jankó itt téved, mert a »szürün< itt nem sz.-termőhelyet kell értenünk, hanem valóságos szérűt (szürüt), ahol a szattyánbőrt készítő tobakosok számára való szömörcét (Cotinus coggygria)— miként a gabonát is a szérűn (szürün)— elnyomtatták, illetve leszedve zsákba tették és megszárították stb. V. ö. Dr Nagy László : A veszprémi tobakos-mesterség. Veszprémi Hirlap, 1935. ápril. 7. A szömörce tehát egykor nagy jelentőségű volt a Balatonvidék iparában. Dr DARNAY BÉLA.